Bejegyzések február, 2015

Tervezzük karrierünket 4 lépésben!

»Írta - - 2015. feb 23 in Blog, Karrier | 0 Hozzászólás

Tervezzük karrierünket 4 lépésben!

Karrierünk tudatos tervezése folyamatos feladatunk. Így irányt adhatunk magunknak tanulásunkban és fejlődésünkben.   Különbözően gondolkodunk persze attól függően, hogy - még tanulmányainkat folytatjuk, - tanulmányaink befejezésénél tartunk, - felnőttként szeretnénk új készségeket szerezni, vagy - munkahely, illetve pályaváltoztatáson  gondolkodunk.   Alaposan gondoljuk át, - mi is érdekel bennünket igazán, - milyen értékeket tartunk fontosaknak, - milyen körülmények között tudunk hatékonyan működni, - milyen életkörülmények befolyásolnak bennünket, - hol szeretnénk látni magunkat pár év múlva, - rendszeresen vizsgáljuk felül munka és tanulmányi elképzeléseinket életünk és a munka világának változásai függvényében.   Négy lépésben gondolkodjunk: 1. Ismerjük meg magunkat! 2. Derítsük fel lehetőségeket! 3. Hozzunk döntést! 4. Lépjünk!   1. Ismerjük meg magunkat! Hot tartok most? Hova szeretnék eljutni? Mit várok a munkámtól/karrieremtől? Mivel szeretnék valójában foglalkozni? Mik az erősségeim? Mik azok a dolgok, amik nagyon fontosak nekem? 2. Derítsük fel lehetőségeket! Milyen foglalkozások érdekelnek, és mennyiben illeszkednek ezekhez a készségeim/képességeim/tapasztalataim? Mik a hiányosságaim? Hogyan küzdhetem le hiányosságaimat? 3. Hozzunk döntést! Milyen munkalehetőségeket látok? Mennyit tanulhatok az adott munka végzése során? Mennyire illeszkednek ezek az értékeimhez és adottságaimhoz? Mennyire illeszkednek személyes, magánéleti helyzetemhez? Mik az egyes lehetőségek előnyei/hátrányai? 4. Lépjünk! Mit tehetek azért, hogy elérjem a céljaimat? Honnan szerezhetek segítséget? Milyen támogatókat találhatok?   Ha mindez sikerült, kezdhetjük is következő karriercéljaink megtervezését! Jó munkát ! Tomori NóraLikeolj...

tovább

Virginia Satir az önértékelésről

»Írta - - 2015. feb 19 in Blog, Boldogság, Család | 0 Hozzászólás

Virginia Satir az önértékelésről

Virginia Satir az egyik legismertebb családterapeuta, aki elsőként a világon rendszerben szemlélte a családtagok, és egymással kapcsolatban lévő emberek személyiségét, viselkedését. „A család együttélésének művészete” című könyvében találkozhatunk mély hatást gyakorló felfogásáról az önértékelésről és önszeretetről. „Ha szeretem magamat, és jó érzéseim vannak önmagammal kapcsolatban, akkor a méltóság, az őszinteség, az erő, szeretet és a realitás állapotában találkozom az élet kihívásaival." Ez az állapot a magas önértékelés. Ezzel szemben, ha valaki lebecsüli, utálja magát, akkor áldozattá, legyőzötté válik: „Ha nem szeretem magam, akkor leértékelem, büntetem magam. Ilyenkor a félelem és tehetetlenség helyzetéből fogadom az életet, s olyan állapotot hozok létre, amelyben áldozatnak érzem magam, és e szerint is cselekszem. Vakon büntetem magamat és másokat is. Másokat tartok felelősnek azért, amit én teszek." Az ehhez társuló lelkiállapotban az ember úgy érzi, semmibe veszik, nem számít, fél a visszautasítástól, Ez az állapot az alacsony önértékelés. Az az ember, aki nem becsüli magát, másoktól várja - feleségétől, férjétől, gyermekétől, szerelmétől, hogy értékelje őt. Sokak szerint helytelen az a nézet, hogy az ember szeresse és értékelje önmagát. Szerintük önmagunk szeretete önzést jelent. Az ellenségeskedés elkerülése érdekében az embereknek azt tanították, hogy másokat szeressenek maguk helyett. Ez önlebecsüléshez vezet. Rengeteg bizonyítékunk van rá, hogy önmagunk szeretete teszi lehetővé, hogy másokat szeressünk. Az önbecsülés és az önzés két különböző dolog. Az önzés a felsőbbrendűség egyik formája, amelynek az üzenete valami olyasmi, hogy „Én jobb vagyok nálad". Önmagunk szeretete pedig értékességünk melletti állásfoglalás. Amikor értékesnek tartom magam, hasonlóan értékesként tudom szeretni a másikat is. Amikor viszont nem szeretem magam, mások iránt is irigységet, félelmet, utálatot érezhetek. Attól is félhetünk, hogy én-központúnak fognak tartani bennünket. Tapasztalatok szerint a félelmet legjobban úgy tudjuk csökkenteni, ha nyíltan beismerjük. Mondhatjuk pl. azt, hogy „Attól félek, elutasítasz, ha elmondom, hogy elfogadom és szeretem magam". Utána ellenőrizd ezt a feltevést: „Igaz ez?" Az esetek kilencvenöt százalékában a válasz ez: „Dehogy utasítalak el! Inkább bátornak tartalak, hogy ezt mondod". Meghökkentő, hogy ez megtörténhet, amikor szembetalálkozunk saját sárkányunkkal - az Elutasítástól való Félelemmel -, főleg, ha ez ilyen egyszerűen zajlik. A jó emberi kapcsolatok, a szeretetteljes viselkedés azokra az emberekre jellemző, akiknek stabil, erős az önbecsülésük. Egészen egyszerűen azok az emberek képesek másokat szeretni, értékelni, és a valóságot megfelelően kezelni, akik szeretik és értékesnek tartják önmagukat. Az erős, jó önértékelés az alapja az egészséges és boldog életnek, a kielégítő kapcsolatoknak, valamint a hatékony és felelős viselkedésnek. Amikor valaki szereti magát, nem fog olyat tenni, amivel sérti, lealacsonyítja, vagy rombolja önmagát, és nem fog másokat felelősnek tartani a saját viselkedéséért. Az ilyen emberek nem fognak drogokba, alkoholba vagy dohányzásba menekülni, vagy nem hagyják, hogy mások fizikailag vagy lelkileg rosszul bánjanak velük. Akik jól bánnak önmagukkal, a kapcsolataikat sem fogják az erőszak által megfertőzni. Akik nem szeretik magukat, könnyen válhatnak gátlástalan emberek rombolásának eszközeivé. Lényegében elajándékozzák saját erejüket, ami gyakran érzelmi rabszolgasághoz vezet. Minél erősebb valakinek az önértékelése, annál bátrabban tud változtatni a viselkedésén. Minél jobban értékeli magát, annál kevésbé követel dolgokat másoktól. Minél kevesebbet követel másoktól, annál több bizalmat tud érezni. Minél inkább tud bízni magában és másokban, annál inkább tud szeretni. Minél inkább szeret másokat, annál kevésbé fél tőlük. Minél jobban együttműködik a többiekkel, annál inkább megismeri őket. Minél inkább ismerik egymást, annál erősebb a kapcsolat közöttük, így az önértékelő viselkedés segít véget vetni az emberek, közötti elszigeteltségnek, elidegenedésnek. Magas önértékelést és önbecsülést kívánok! Tomori Nóra Likeolj...

tovább

Tippek interjúra való felkészüléshez – Hogyan jussunk be egy vezetési tanácsadó céghez? – Esettanulmányinterjúk, AC-k

»Írta - - 2015. feb 17 in Blog, Karrier | 2 hozzászólás

Tippek interjúra való felkészüléshez  – Hogyan jussunk be egy vezetési tanácsadó céghez? – Esettanulmányinterjúk, AC-k

Köztudomású, hogy azzal növelhetjük legjobban esélyeinket egy interjún, ha alaposan felkészülünk rá. Amint megkaptuk az AC vagy interjú időpontunkat, legjobb, ha azonnal menetrendet készítünk, hogyan fogunk felkészülni. Akár Excel táblázatba is foglalhatjuk teendőinket. Ha biztosra akarunk menni, nyugodtan beterveztetünk akár napi 2 óra felkészülési időt.1. Sok információt elolvashatunk a nagy tanácsadó cégek honlapjain arról, hogyan zajlanak az ilyen interjúk, milyen típusú esettanulmányokat alkalmaznak, stb. Minél többet olvassunk el ezek közül.2. Keressünk a You Tube-on esettanulmány-interjúkat tartalmazó videókat.Az ilyen esettanulmányok tipikusan olyan területeket ölelnek fel, mint egy vállalat hatékonyságának növelése, vállalategyesülések és felvásárlások, új régiók irányába való, vagy globális terjeszkedés, vállalati restruktúrálás.3. Győződjünk meg arról, hogy részletesen tudunk beszélni ezekről a témákról, és különböző irányokból is el tudjuk magyarázni a kritikus pontokat.4. Érdemes SWOT analízist készíteni és prezentálni. Így rendszerezetten tudjuk képviselni álláspontunkat. Az interjúztató vezetők számára mindig szimpatikus, ha egy jelölt technikai, elemzői tudását is képes bizonyítani.5. Válaszunkat körültekintően építsük fel. Érdemes a szóban forgó iparágról szóló áttekintéssel kezdeni, majd kitérni az adott cégre, helyzetére, termékeire. Csak ezután kezdjük az adott eset részleteibe beleásni magunkat. Érdemes legalább három olyan tényszerű javaslatot tenni, melyek az esetből kinyerhető  információkon alapulnak. Ha rendelkezésre állnak grafikonok, ezek mindegyikére igyekezzünk utalni. Persze azt se feledjük, hogy némely grafikon fölöslegesen szerepel, olyan információt tartalmaz, amely nem releváns a kérdéshez, és csak azt hivatott tesztelni, hogy ezt észrevesszük-e. Ha észrevettük, tegyük is szóvá!6. Biztosak lehetünk abban, hogy kérdezőink le akarják mérni logikus gondolkodásunkat és innovatív megoldások megtalálására való képességünket is. Legjobb, ha alaposan utána olvasunk a világ gazdasági, politikai és technológiai fejleményeinek. Ha jobban akarunk szerepelni versenytársainknál, akkor különösen figyelünk a feltörekvő piacok eseményeire, mint például Kína, Oroszország, Brazília, India. Az esettanulmányok jelentős részében előfordulnak ilyen térségekben felvetődő kérdések.7. Ami még nagyon sokat segít, ha valakivel interjú-szerepjátékot tudunk játszani: családtag, barát, vagy coach lehet a segítségünkre.8. A legeslegfontosabb: higgyünk magunkban! Ha elég jók voltunk ahhoz, hogy az interjúig eljussunk, akkor elég jók leszünk arra is, hogy továbbjussunk! Képzeljük is el magunkat, amint már megszereztük az állást! Ezzel segíthetünk magabiztosságunkat növelni.Sok szerencsét!Tomori Nóra Likeolj...

tovább