A meghallgatás művészete 2.

» Írta - - 2015. dec 31 in Blog, Érzelmi intelligencia, Karrier, Kommunikáció | 0 Hozzászólás

A meghallgatás művészete 2.

Mások meghallgatásának és üzeneteik pontos megértésének képessége minden kapcsolatban és élethelyzetben fontos.

 

Korábban megbeszéltük, melyek azok a jellemző helyzetek, amikor fejünkben önkéntelenül kikapcsol a figyelem, és, hogy melyek a jellemző meghallgatási/figyelmi módok, amiket mindannyian alkalmazunk életünk különböző szituációiban.

 

Most olyan ötleteket adok, hogyan lehetünk embertársaink kedves, empatikus, kritikus, vagy megoldás-orientált meghallgatói.

Hasznunkra válik, ha képesek vagyunk tudatosan eldönteni, milyen módon akarunk valaki mondandójára odafigyelni attól függően, mi a célunk a beszélgetés során.

 

Hogyan hallgassunk meg valakit kedvesen?

- Ha a beszélőre figyelünk, igyekezzünk a jó dolgokra koncentrálni, és valós pozitív visszajelzésekkel támogatni őt!

- Keressünk olyan pontokat, amiben egyet tudunk vele érteni, és mondjuk is ki!

- Ha a beszélő panaszkodik egy harmadik félre, aki pl. bántotta őt, igyekezzünk pozitívan megerősíteni őt pl. azzal, hogy úgy véljük, az ember bizonyára nagyon fáradt volt!

 

Hogyan hallgassunk meg valakit empatikusan?

-Tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek segítenek a beszélőnek abban, hogy jól/pontosan ki tudja fejezni magát!

- Bólintsunk, hogy érzékelje figyelmünket!

- Mozgásunkkal, testbeszédünkkel tükrözzük a beszélőt. Mi is vegyünk fel hasonló testtartást, mint ő!

- Mondjuk vissza a hallottakat, de vigyázzunk, ne kihívóan, vagy kritikusan tegyük ezt!

- Mondjunk olyan dolgokat, amelyekkel azt üzenjük, hogy figyelünk rá, pl. igen, értem, stb.

- Őrizzük meg nyitottságunkat és próbáljuk meg nem kitalálni, hogy a másik vajon épp hogy érzi magát, mert ha tévedünk, az téves következtetések felé visz bennünket.

 

Hogyan hallgassunk meg valakit kritikusan?

- Mindig legyünk óvatosak, mielőtt úgy döntünk, kritikus figyelemmel akarunk illetni valakit. Néha azt hisszük,  kritizálás céljaink felé vihet bennünket, de ez valójában ritkán van így. Társasági helyzetben inkább kerüljük, munkahelyen is legyünk nagyon körültekintőek!

- Mindig kérdezzünk vissza, ahányszor csak szükséges, hogy teljesen biztosak lehessünk abban, valóban pontosan értjük a helyzetet.

- Minden esetben kérjünk pontos magyarázatot és példákat, ha a gondolatmenetben logikátlanságot érzékelünk!

- Mindig maradjunk nyugodtak, még akkor is, ha zavaros, vagy félreérthető magyarázatokat kapunk! Akkor se háborodjunk fel, ha nem értünk egyet!

- Csak akkor mondjunk véleményt, ha a másik fél ezt külön kéri tőlünk!

- Ha az a célunk, hogy változást/változtatást érjünk el, jusson eszünkbe, hogy az emberek úgy motiválhatóak erre, ha negatív véleményözön helyett inkább a jó, és a változás irányába vivő dolgokat megdicsérjük!

- Ne feledjük: ahhoz, hogy valaki úgy érezze, körülbelül azonos arányban dicsérik és kritizálják, négyszer annyi dicséretet kell kapnia, mint amennyi kritikát!

 

Hogyan hallgassunk meg valakit megoldás-orientáltan?karrier-boldogsag.hu:business_Peter7

- Csak akkor mondjunk véleményt és osszuk meg gondolatainkat, ha erre külön kérnek minket! Az a legjobb, ha sikerül a beszélőt hozzásegítenünk ahhoz, hogy ő találja meg a megoldást. Ebben úgy segíthetünk neki, hogy irányított kérdéseket teszünk fel. Beszélgetőpartnerünk a saját maga által kigondolt megoldást sokkal inkább magáénak fogja érezni, mintha ez mástól jön.

- Kérdezzük meg, hogy “Mire lenne szüksége ahhoz, hogy jobban érezze magát?” Ez a kérdés abban segít, hogy a beszélgetés témáját a problémákról a megoldások irányába tereljük.

- Kérdezzük meg, hogy “Akkor most mit tervez tenni?” Ezzel a kérdéssel segíthetjük a beszélőt, hogy megossza velünk az elképzeléseit. Talán már rég kigondolta ő is ugyanazt a megoldást, ami a mi fejünkben is van. Ezzel segíthetünk neki megerősíteni magát a szándékában.

- Ha mégis nekünk kell megoldást javasolni, akkor inkább úgy fejezzük ki magunkat, “Mi lenne, ha kipróbálná…” mint, hogy “Tegye azt, hogy…”!

- Úgy is kifejezhetjük javaslatainkat, hogy kérdést formálunk belőlük, “Kipróbálta már azt, hogy…?”

- Megosztatjuk valamilyen személyes tapasztalatunkat, vagy egy harmadik személy tapasztalatát olyan módon, hogy abba rejtjük el javaslatunkat.

- Ne veszítsük el a türelmünket, ha visszautasítják javaslatunkat, ne kezdjünk győzködésbe!

 

Szeretettel,

 

Tomori Nóra

 

 

Hozzászólás