Barátba zárt ellenség

» Írta - - 2016. feb 12 in Blog, Boldogság, Karrier, Kommunikáció | 0 Hozzászólás

Barátba zárt ellenség

Azt reméljük, hogy barátnak álcázott ellenségeinket magunk mögött hagytuk a középiskolában, de valójában ritkán van ez így. Ki ő? Néhány dolog biztosan segít felismerni. Ő az, aki pletykál rólunk. Ő az, akitől kétértelmű dicséreteket kapunk. Ő az, akinek megkeményedik az arckifejezése, ha jó dolog történik velünk. Ő az, aki rossz fényben tüntet fel minket főnökeink, barátaink előtt. Lehetőség adtán ügyesen hátba szúr. Ha kérdőre vonjuk, tagad és mi leszünk a rágalmazók, a hiszékenyek.

Mi vezérli őket? Higgyük el, nem rossz szándék, csak a félelem. Ők is félnek. Talán pont tőlünk félnek. Próbálnak túlélni, érvényre jutni, elismeréseket kapni, boldogulni. Lehet, hogy tehetségtelenebbnek, védtelenebbnek, ki tudja minek érzik magukat mellettünk és mintha mi lennénk a ragadozók, ösztöneik vezérlése mellett zsákmányként viselkednek. Ösztönösen közel jönnek, hogy jobban megismerjék gyenge pontjainkat, hogy szemmel tarthassanak, hogy semlegesíthessék erőnket. Minket manipulálnak, hogy ők jobban legyenek.

Mit tegyünk?

Mindannyiunknak működnek a megérzései, bízzunk ezekben. Figyeljük meg, hogyan érezzük magunkat olyan emberek társaságában, akik mintha abból merítenének erőt, ha nekünk valami nem megy, nem sikerül. Akkor vannak körülöttünk, amikor rossz passzban vagyunk, elhúzódnak, ha sikerülnek a vállalásaink. Óvatosan rombolgatják hangulatunkat, örömünket.

Megtehetjük, hogy messziről elkerüljük őket, ez egyszerű. Ha viszont nem félünk a konfliktustól, kizárólag tényekre alapozva elmondhatjuk, hogyan érezzük magunkat attól, ahogy viselkednek velünk. Például: “Rosszul esett, amikor mások előtt rajtam viccelődtél.” Vagy: “Rosszul esett, amikor kétértelmű dicséretet mondtál az olcsó sapkámról, úgy éreztem, mintha kigúnyoltak volna.” Mire számítsunk? Lehet, hogy mentségeket fog keresni, lehet, hogy mérges lesz ránk. Ha így van, felismerhetjük, hogy jobban járunk, ha erőnket más kapcsolatok ápolására koncentráljuk.

De nem árt egy kis önvizsgálat sem. Mi teljesen mentesek vagyunk ettől a viselkedéstől? Bátran legyünk őszinték magunkkal és nézzünk szembe azzal, vajon bennünket milyen félelmek vezérelhetnek hasonló viselkedés irányába. Megéri. Ha sikerül megértenünk, hogy valójában nagyon is értékesek vagyunk, nem lesz szükségünk ilyen típusú versengésre.

 

Gyakorlat:

Minden nap gondoljuk végig, mi mindenben vagyunk sikeresek munkánkban, családtagként, barátként. Értékeljük magunkat ezekért a dolgokért, megérdemeljük!

Sikeres fejlődést kívánok!

Tomori Nóra, karriertanácsadó

 

Hozzászólás