Így indulj sikeresen pályakezdőként

» Írta - - 2017. Sze 21 in Blog, Karrier | 0 Hozzászólás

Így indulj sikeresen pályakezdőként

Fontos hogy a pályakezdő fiatalként már az egyetem/főiskola évei alatt gondoljunk a jövőbeli álláskeresésre és tudatosan tegyünk lépéseket akár már évekre előre.

Induljunk ki abból, mit várnak a munkaadók. Tény, hogy ritkán keresnek teljesen kezdőt, sokkal szívesebben vesznek fel kezdő munkakörbe is olyan jelöltet, aki már valahogy “megtanult dolgozni”. Nem azt várják, hogy a fiatal a szakma összes részletét vagy az adott iparág összes folyamatát ismerje, hanem azt, hogy zökkenőmentesen beilleszthető legyen a munkavilág kultúrájába. Tudjon megfelelően kommunikálni a kollégákkal, a vezetőkkel, tudjon együttműködni a környezetében lévőkkel, tisztában legyen a munka világának napi alaphelyzeteivel, a jelenlét, a megjelenés, a viselkedés alapelvárásaival. Értse, miről szól a munkahelyi felelősségvállalás, mit jelentenek a határidők, mekkora fontossága van az időben és pontosan elvégzett feladatnak, mit jelent egy vállalás megbízható teljesítése kifogások nélkül.

A fentiekkel kapcsolatos tapasztalatok/készségek meglétét a diák nagyon sokféle módon bizonyíthatja. Diákévei alatt keressen nyári munka, diákmunka lehetőségeket, akkor is dolgozzon valamit, ha nem pont a szakmájába illő lehetőségeket talál. A lényeg, hogy legyen már tapasztalata valamilyen munkában, mire az első “igazi” állását elkezdi keresni.

Nyilván az is hasznos, ha valamilyen diákszervezetben vagy önkéntes szervezetben szerepet vállalunk, a munkaadók számára ennek az az üzenete, hogy az illető ügyesebb, talpraesettebb, szorgalmasabb a többségnél, hajlandó és képes a minimálisan elvártnál jóval többet is teljesíteni.

Azt tapasztalom, hogy egyre több munkaadó nézi meg a tanulmányi eredményeket is azt feltételezve, hogy aki szorgalmasabb volt a vizsgák kapcsán az szorgalmasabb lesz a munkában is. Persze az életben nincs lineáris kapcsolat az iskolai eredményesség és a munka világában való eredményesség között (sőt…) de a munkaadóknak ki kell indulni valamiből és hát ezért sokszor az osztályzatokhoz folyamodnak.

Az egyetem alatti hallgatói szakmai gyakorlat alkalmával igyekezzünk “jól” választani, olyat keressünk, ami fejleszti az életrajzunkat.

A multicégek előszeretettel keresik a “nemzetközi tapasztalatot” kezdő munkatársaik körében, olyan csapat felállítása végett, akik értik a multikulturális közeget. Ezért nem árt az egyetemi évek alatt kiharcolni valamilyen külföldi ösztöndíj, csereprogram, nyári kurzus, diákprogram, nyári munka stb. lehetőségét. Sokat dob a munkahelyi esélyeken ha életrajzunk tartalmazza a "nemzetközi tapasztalat" kulcsszót.

Sok hirdetést meg kell pályázni és nem szabad elkeseredni a visszautasításoktól, minden diák átesik ezeken. Legyünk viszont elég bátrak ahhoz, hogy később telefonon vagy emailben érdeklődjünk a visszautasítás okáról, csak nyerhetünk vele, a munkaadóknak/közvetítőknek még szimpatikus is az érdeklődő, bátor jelentkező. Lehet, hogy pont ennek nyomán később megkeresnek bennünket másik lehetőséggel.

Egyetemistaként már az első évben bátran készítsük el Linkedin profilunkat és aktívan gyűjtögessünk ismerősöket. Azt is nézzük meg időnként, hogy a mi egyetemünk/főiskolánk diákjai milyen jellemző utat járnak be, nekik mi vált lehetségessé, mi jött be. Gyűjtsünk ötleteket a mi céljainkat, tervezett utunkat illetően.

Facebook ismerőseinkre és instagram posztjainkra is figyeljünk oda, keltsük komoly fiatalember / fiatal lány benyomását. Megnézik.

Ismeretségi kört mozgósítsuk e? Hát persze még mindig (és várhatóan a jövőben is) “urambátyám” országban élünk és az állások 30-40 százaléka ismerősök, ajánlások útján töltődik be, különösen a hazai KKV szektorban. Ennek sokszor az az oka, hogy sokan még mindig jobban bíznak egy megbízhatónak ítélt ismerősük ajánlásában, sokszor pedig az, hogy a hirdetés/közvetítés pénzbe kerül, amire sok cégnél nagyon alacsony, vagy egyáltalán nincs költségvetés.

- Hol tehetünk szert hasznos szakmai kapcsolatokra? Legyünk jóban a felsőbb évfolyamok hallgatói közül minél több diákkal. Nem lehet tudni, valamelyiküket nem fogják-e megkérdezni leendő munkahelyén, “tud-e valaki hozzá hasonlóan rátermett fiatalt” egy munkakör betöltésére. Legyünk jóban az oktatókkal, néha rajtuk keresztül is terjednek álláslehetőségek. Menjünk el a szakmába vágó ingyenes konferenciákra és ismerkedjünk minél több résztvevővel. Társasági helyzetekben, bulikon, fesztiválokon, nyaralásokon is tudatosan gyűjtsük az ismeretségeket. Amikor az álláskeresésnél tartunk, minél szélesebb körben mondjuk is el és kérjünk segítséget, csak nyerhetünk ezel is.

Ha állásinterjúra kerül a sor mik a legfontosabb tudnivalók? Itt jegyezném meg azt ami az egész témakör szerintem legfontosabb üzenete, hogy diákként, pályakezdőként azt kell megérteni, hogy az első munkahelynek hosszú távra kiható és kritikus fontossága van. Azért is, mert mind a cég jellege (multi vs. hazai vs. állami vs. családi cég) mind a választott iparág/üzletág, mind pedig a választott szakterület szempontjából az első munkahely elindítja a fiatalt egy irányban, amiből aztán később persze át lehet térni másik irányokba de már nehezebb, több szerencse és nagyobb rátermettség kell hozzá a későbbiekben, mint ha mindjárt az elején okosan döntünk. Inkább tartson pár hónappal tovább a munkakeresés és inkább legyen kisebb a fizetés, de megéri szakmai szempontból jól indítani a kezdést. Rengeteg olyan ügyfelem van, akiket pár év munkatapasztalat után életrajzuk alapján a későbbi munkaadók behatárolnak egy területre és esélyt sem adnak nekik arra, hogy másik területen, másik szférában, másik üzletágban bizonyítsanak. Épp ezért az egyik üzenetem a diákoknak az, hogy ne kövessék el azt a hibát, hogy az első munkahelyet a “hol kínálnak nagyobb fizetést” alapján válasszák ki. A pályakezdés fázisában minden későbbi időszaknál fontosabb a hosszú távú elképzelések mentén való választás.

A személyes interjún a friss diplomástól még nem várnak lehengerlő előadást, csak talpraesettséget, pörgőséget, mosolygós határozottságot és egy jó tapasztalatokat/tanulmányokat tartalmazó életrajzot.

Telefonos és skype interjún mire figyeljünk különösen?  Megtehetjük, hogy előre felkészülve jegyzeteket készítsen és ezeket használjuk is. Csak a hangunkra kell figyelnünk és így kell talpraesettnek kijönni. Skype interjún fontos, hogy lehetőleg semleges háttér előtt, semleges színű ingben/blúzban legyünk, igyekezzünk szemkontaktust teremteni, és legalább egy kicsit mosolyogni. A háttér, a megjelenés itt azért számít, mert a harmonikus összhatás bizalomgerjesztő benyomást kelt a várható munkateljesítmény szempontjából.

Fontos tanács még, hogy érdemes a nagyobb cégek által indított “gyakornoki programokat” megpályázni (nem azonos a hallgatói gyakornoki munkával), egyrészt mert ezek olyan széleskörű betekintést nyújtanak a cégek működésébe, amit különben csak sok év alatt lehet megszerezni, másrészt azt az üzenetet küldik későbbi munkáltatók számára, hogy tehetséges fiatalról van szó, hiszen kiválasztották egy ilyen programra. Ezek a programok a 90-es években terjedtek el Magyarországon, először a GE-nél volt ilyen 1992-ben, aztán sorra a nagyobb (főleg) nemzetközi termelővállalatok is bevezették. Az azóta eltelt időben kirajzolódott, hogy a gyakornoki programok résztvevői 5-8 évvel később már jellemzően felső vezetői munkát végeztek.

Ha rákérdeznek hogyan lőjük be a reális bérigényünket? – Én mindig azt mondom, nincs vesztenivalónk, ha elmondjuk, hogy nekünk ezt nehéz belőni, mert kezdőként nem ismerjük a lehetőségeket, tudnának-e segíteni, mi reális, milyen elvárás számít rendben lévőnek. Nem biztos, hogy segítenek, de sokszor igen. Persze érdemes utánanézni interneten a hasonló béreknek, sok információ elérhető.

Hogyan tárgyaljunk pénzről, juttatásokról, mi tilos, mi muszáj? – A klasszikus “bruttó vagy nettó”kérdést ne felejtsük tisztázni, az esetleges bónusz/jutalék kérdésében pedig azt, hogy az ígért mérték maximumként elérhetőt, vagy szokásosan, normális teljesítmény esetén elérhetőt jelent az adott cégnél. (Ezzel a kérdéssel nem lehet baj, van cég, ahol így, van ahol úgy definiálják és rendszeresen előfordulnak félreértések.

Nem várnak pályakezdőktől hosszú vagy kreatív életjazot. Legyen áttekinthető és látszódjék benne, hogy vannak már diákévek alatt szerzett tapasztalataink.

Motivációs levélről: rövid, lényegre törő, pár mondatos motivációs levelet várnak a fiataltól, ami arról győzi meg a munkaadót, miért jó a jelölt pont az ő cégükhöz.

Sikeres pályakezdést kívánok!

Tomori Nóra, karrier tanácsadó, életvezetési tanácsadó, life coach

Hozzászólás