Posts Tagged "empátia"

Hogy éljünk együtt egy szuperérzékeny társsal?

»Írta - - 2017. nov 13 in Blog, Boldogság, Érzelmi intelligencia, Kommunikáció | 0 Hozzászólás

Hogy éljünk együtt egy szuperérzékeny társsal?

A társadalom 15-20 százaléka tartozik az átlagosnál jóval érzékenyebbek és kifinomultabban érzékelők csoportjába. Ők azok, akik sokkal intenzívebben érzékelik a körülöttük lévő környezetet, ideértve az emberek hangulatát is, mint a többiek. Őket nevezzük “szuperérzékenyeknek”. Ha ilyen társat választottunk és mi magunk nem ilyenek vagyunk, attól még élhetünk vele együtt boldogan. Könnyedén odafigyelhetünk a számára fontos dolgokra és megadhatjuk neki azt, ami neki fontos.- A szuperérzékenyek sokkal mélyebben képesek átélni az érzelmeket a többieknél, és mások érzéseit is sokkal előbb megérzik, átérzik. Hamarabb eltelítődnek jó és rossz érzésekkel és intenzívebben reagálnak, például könnyebben sírnak. Ne okoljuk őket ezért.- Mások hangvételének, hangsúlyának, vagy az írásos üzenetek apró jeleinek a metakommunikációs jelentését hamar megértik és szinte olvasnak mások ki nem mondott gondolataiban. Megérzik a változásokat és megérzik az őszintétlenséget is. Ez utóbbira rosszabbul reagálnak mint az őszinte elutasításra vagy bírálatra.- Számukra másoknál nagyobb stressz forrása egy-egy döntés meghozása. Sokszor halogatják, “még jobban körüljárják” a megfontolandókat, még ha apró kérdésekről van is szó, mert riasztja őket az esetleges rossz választás súlya.- Kiváló, figyelmes és megértő meghallgatói a bennünket foglalkoztató nehézségeknek, mindig van pár szabad percük, hogy kiönthessük nekik ami nyomaszt, kapcsolódni tudnak hozzánk és segítenek, hogy jobban érezzük magunkat. Ez kiváló tanárrá, orvossá, emberközeli vezetővé és megértő társsá teszi őket. Értékeljük bennük ezt a tulajdonságot és igyekezzük viszonozni, amikor neki van ránk szüksége.- Másoknál rosszabbul viselik a kritikát és hamar megbántódnak. Legyünk tekintettel az érzéseikre és figyeljünk oda mit, hogyan kommunikálunk feléjük.- Nagyon zavarják őket a hangos zajok, legyünk erre tekintettel.- A megfigyelőképességük és mások iránti érzékenységük folytán kiválóan tudják melyik pillanatban, milyen hangvétellel és milyen érvekkel mondják el javaslataikat, hogy a legkedvezőbb hatást érjék el. Így gyorsan el tudják fogadtatni magukat és elveiket másokkal miközben odafigyelnek a másikéra is. Épp ezért nagyon jó csapatjátékosok és jó stratégiai partnerek. Működjünk együtt velük.- Nem érdeklik őket az erőszakos filmek, ne akarjunk ilyet nézni ha velük vagyunk.- Fontos számukra, hogy a másokkal való beszélgetésnek legyenek mélységei, a felszínes csevegés éppúgy mint a felszínes kapcsolatok hamar unalmassá, üressé válnak számukra.- Nehezen tűrik az erős fizikai fájdalmakat, sokaknál alacsonyabb a fájdalomküszöbük. Értsük meg őket, igyekezzünk megkönnyíteni helyzetüket.- Nagyon intuitívak. Hamar reagálnak a rájuk irányuló érzéseinkre és gyorsan úgy is fognak viselkedni velünk, ahogy mi velük. Ha tehát jó hangulatú közös időt szeretnénk, akkor fektessünk energiát saját pozitív kisugárzásunkba.- Mélyen szeretnek. Mindent és mindenkit komolyan vesznek. Csak az motiváló számukra, ami egyben érzésekkel is eltölti őket. Fontos értékük a bizalom. Mi is adjuk meg és igyekezzünk megtartani az övét.- Nehezen viselik a konfliktust. Nem tudják “lerázni” magukról a feszültségeket. Ezért nagy nehézséget jelent számukra az önérvényesítés konfliktusos, feszültségekkel teli helyzetekben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy erőszakoskodással sokra jutunk velük, mert együttműködésüket csak pozitív hangulat és kölcsönös előnyök mentén érhetjük el.- Nem szeretik a túlzsúfolt menetrendet, a túl intenzív időtöltést. Ez a társra nézve annyit jelent, meg kell értenie, a “kevesebb több”. A puszta együttlét értéke sokszor nagyobb, mint a zsúfolt programoké.Szeretettel,Tomori Nóra, coach, karrier és életvezetési tanácsadóLikeolj...

tovább

Honnan tudjam, hogy nem nekem való a munkahelyem?

»Írta - - 2017. nov 08 in Blog, Karrier | 0 Hozzászólás

Honnan tudjam, hogy nem nekem való a munkahelyem?

Ha tisztában vagyunk az erősségeinkkel és pont ezekre nincs szükség a munkánkban, akkor nem lehetünk jó helyen.Ha minden, amihez hozzáfogunk teljesen ismeretlen és távol áll a tapasztalatainktól, akkor lehet, hogy számunkra teljesíthetetlent vállaltunk.Ha azon kapjuk magunkat, hogy huzamosabb ideje csak elbújni szeretnénk a feladatok elől mert a környezet, a munkatársak vagy bármi egyéb dolog olyan mértékben demotivál hogy csak láthatatlanná válni szeretnénk, akkor nagyon nehéz lesz megfordítani a bennünk kialakult folyamatot.Ha folyamatosan más véleményen vagyunk mint a többiek vagy mint a vállalat elvárása, akkor is jusson eszünkbe, hogy máshol kéne lennünk, mielőtt mások szemében “negatívvá” válunk.Ha mindig rosszul alszunk mert annyi a napi stressz, a teljesíthetetlen feladat, vagy határtalan a főnök kritikussága, az igenis jele annak, hogy tovább kéne lépnünk.Ha folyamatosan rossz hangulat, depresszív érzések uralnak bennünket, akkor inkább életrajzot írjunk, mint gyógyszerekhez folyamodjunk.Persze néha az is elég, ha esténként, hétvégenként bevállalható tanulást választunk, amiben sikerül elmélyülni, fejlődni, feltöltődni, sikerélményekhez jutni.De ha összességében nem érezzük jól magunkat és érzünk magunkban lendületet, erőt, akkor ne adjuk fel, keressünk másik munkát.Sikeres karrierépítést kívánok!Tomori Nóra, karrier tanácsadó, karrier coachLikeolj...

tovább

Hogy keltsük “pozitív” ember benyomását a munkahelyen?

»Írta - - 2017. Sze 18 in Blog, Boldogság, Érzelmi intelligencia, Karrier, Kommunikáció | 0 Hozzászólás

Hogy keltsük “pozitív” ember benyomását a munkahelyen?

Amikor új munkahelyre érkezünk, könnyű lelkesen és elkötelezetten viselkedni. Később viszont, amikor már kicsit el is fáradtunk, meg is változtak a körülmények, könnyen észre vehetik rajtunk a “negatívságot”, sokszor jobban is, mint gondolnánk. Ezzel viszont kezdetét veszi az ördögi kör, hiszen a negatív munkatársakat messziről elkerülik a kinevezések és a fizetésemelések. Hogy őrizzük meg a pozitív képet?Gondoljunk valakire, aki szerintünk “jól csinálja” a dolgokat. Anélkül, hogy teljesen le akarnánk másolni a viselkedését, gondoljuk át, mit integrálhatnánk a tulajdonságai közül a mi egyéniségünkbe.Mosollyal üdvözöljünk mindenkit, akkor is ha rossz kedvünk van. A mosolynak hatalma van.Szakítsunk időt arra, hogy mindenkivel beszélgessünk egy kicsit és érdeklődjünk az illető személye, örömei, nehézségei iránt is. Aki érdeklődést kap tőlünk, az pozitívabban lát bennünket, ez biztos.Minden helyzetben és mindenkivel igyekezzünk kedvesnek maradni, akkor is, ha szakmai vitában állunk, akkor is, ha nagy a rangbéli különbség. A kedvesség automatikusan a szorgalmas és jó munkaerő benyomását kelti.Igyekezzünk segíteni másoknak, ha látjuk, hogy túlterheltek. De legalábbis legyünk elérhetőek a munkatársaink számára.Ne hagyjunk fel azzal az erőfeszítéssel, hogy lehetőségünk szerint maximálisan teljesítsünk. Ez valamilyen formában meg fog térülni, biztosak lehetünk benne.Még egy apróság: érkezzünk időben. Mindenki előbb látja demotiváltságunkat mint gondolnánk, ha nem így teszünk…Örömteli mindennapokat kívánok!Tomori Nóra, karriertancsadó, életvezetési tanácsadó Likeolj...

tovább

Narcisztikus ember a főnökünk vagy a párunk. Hogyan tovább?

»Írta - - 2017. Sze 03 in Blog, Boldogság, Család, Érzelmi intelligencia, Kommunikáció | 0 Hozzászólás

Narcisztikus ember a főnökünk vagy a párunk. Hogyan tovább?

Mindenkiben van egy kis narcisztikusság, hiszen az irányításhoz, a szerepléshez, az eredményességhez, a projektjeink keresztülviteléhez, vagy akár a másoknak való tetszeni akaráshoz szükség van erre. De az, ha a partnerünk mélyen narcisztikus, sokszor csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már szoros kapcsolatban élünk vele.Persze nem csak a párkapcsolatot, hanem a munkatársi kapcsolatot, a főnök-beosztott viszonyt, a szülő-gyerek kapcsolatot is megterhelően átitatja a narcisztikus fél viselkedése.Ha valaki narcisztikus, az még nem jelenti azt, hogy ne lenne szerethető. Sokszor nagyon is karizmatikus, vicces, eredményes, sikeres emberekről van szó. Munkahelyen sokszor előremozdítják a csapat sikerességét ami minden munkatárs jóllétét szolgálja. Társaságban gyakran kedélyesen, nagyvonalúan, gálánsan viselkednek, az emberek szeretnek a társaságukban lenni és nagyon vonzó barátnak, társjelöltnek tűnnek. Később jönnek a gubancok.Vajon akkor is ugyanolyan jó partnerek, amikor előkerülnek a mélyebb véleménykülönbségek? Vagy amikor mi is szeretnénk egy kis figyelmet kapni? Amikor a másik is kinyilvánítja a vágyait vagy a céljait és az nem azonos az övével? Akkor vajon nem dühödnek fel, vagy fordítanak sértődötten hátat?Vajon nem úgy gondolja, hogy ha nem megy az együttműködés, az csak a másik hibája lehet? Ha olyan narcisztikussal van dolgunk aki mindig sérülékeny, örökös áldozat, akkor jusson eszünkbe, hogy belső bizonytalanságból fakad ez a viselkedés és igyekezzünk pozitív megerősítésekkel segíteni neki és ezzel magunknak.Ha olyan nárcisztikus partnerünk, kollégánk van, aki örömét leli abban, ha a másikat szenvedni látja, értsük meg, hogy ha kimutatjuk, milyen rosszul esett a viselkedése, az csak olaj a tűzre. Ha viszont nem látja rajtunk az elérni kívánt hatást, talán ritkábban érez majd késztetést, hogy bántson bennünket.Ne hagyjuk, hogy eltérítsen bennünket a céljaink irányából. Adjunk neki figyelmet, csodálatot, megértést, de aztán menjünk tovább a magunk útján, tegyük a nekünk fontos dolgokat, mert meg kell értenünk, hogy számára a végtelen figyelem, csodálat, megértés is kevés, ő mindenképpen elégedetlen marad.Őrizzük meg humorérzékünket. A grandiózus nárcisztikusok sokszor fölényes, egocentrikus megnyilvánulásokkal igyekeznek emelni saját értékességtudatukat és elnyomni a miénket. Erre reagálhatunk azzal is, hogy ignoráljuk a megnyilvánulást, de időnként érdemes jót nevetni rajta, viccesnek tekinteni, a másik fél tudat alatt érteni fogja “eddig és nem tovább” üzenetünket. Sikeres kommunikációt kívánok!Tomori Nóra, életvezetési tanácsadó, karrier tanácsadóLikeolj...

tovább

Mit nem tesznek a magabiztos emberek?

»Írta - - 2017. Júl 13 in Blog, Érzelmi intelligencia, Karrier, Kommunikáció | 0 Hozzászólás

Mit nem tesznek a magabiztos emberek?

Dr. Travis Bradberry Érzelmi intelligencia 2.0 című könyvében ír a magabiztos emberek meggyőződéseiről és munkamódszeréről.Háttér: Teljesítményünk nagymértékben múlik azon, milyen az önbizalmunk, mennyire hiszünk magunkban.Egy kutatásban nőket és férfiakat kértek, töltsenek ki matematikai és téri tájékozódási teszteket.- Amikor a résztvevőket a teszt kitöltése előtt megkérték jelöljék meg a nemüket, a nők rosszabbul teljesítettek, mint akkor, amikor nem kellett előre megadni a kitöltő nemét.- Mindkét nem képviselői jobban teljesítettek, amikor a teszt kitöltése előtt azt mondták nekik, hogy az ő nemük szokott ebben a feladatban jobb eredményeket elérni.Aki tehát hisz magában, az jobban teljesít. Ez csak akkor igaz, ha őszintén hiszünk magunkban, nem arra az esetre igaz, ha csak próbálunk magabiztosabbnak mutatkozni. Vannak dolgok, amiket a magukban valóban bízó emberek ösztönösen nem tesznek.Nem keresnek mentségeket. Mivel belülről motiváltak és kontrolláltak, a tetteik eredményeit is belső okokban keresik. Hisznek abban, hogy amit eldöntöttek hogy tenni akarnak, eredményre vezet. Belülről irányítják magukat és belülről vezérelten ítélik meg eredményeiket. Ezért nem halljuk őket pl. arra hivatkozni, hogy “nagy volt a forgalom”, “hülye volt a főnök”. A siker, a bukás okait magukban keresik.Nem hagyják félbe, amit elkezdtek. Nem hagynak fel a dolgokkal egykönnyen, csak azért mert először nem megy. A felmerülő nehézségeket le akarják győzni és nem áthághatatlan akadályokat látnak bennük. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanazzal ugyanúgy próbálkoznak újra és újra. Keresnek új utakat a megoldásra.Nem várnak mások jóváhagyására. Nem várnak arra, hogy mások egyetértsenek azzal, amit tenni készülnek, esetleg megmondják, mit és hogyan kéne csinálniuk. Ha látják, mi a teendő, lépnek anélkül, hogy másokra várnának.Nem keresik a figyelmet. Önmagukat nyújtják anélkül, hogy saját fontosságukat próbálnák hangsúlyozni. Másokhoz pozitív a hozzáállásuk, ha valamilyen eredményükért elismerést kapnak, gyorsan azokra irányítják a figyelmet, akik hozzájárultak ehhez az eredményhez. Nincs szükségük elismerésözönre, mert belülről jön az önbizalmuk.Nincs szükségük arra, hogy örökösen dicsérjék őket. Mivel egészséges az önbecsülésük, nincs szükségük folytonos külső megerősítésekre. Sem a kívülről érkező dicséretek, sem a mindenképp úgyis felbukkanó kritika nem játszik meghatározó szerepet maguk megítélésében. Tudják, hogy a másoktól érkező folyamatos dicséretek igénye valójában nem az egészséges emberek szükséglete, hanem a nárcizmus velejárója.Nem halogatnak. Úgy érzik, hogy a tettek közelebb viszik őket a céljaikhoz és ezért inkább megteszik a kitűzött lépéseket, saját maguk érdekében. Nem várnak a tökéletes pillanatra, úgy érzik, amit ma megcsinálnak az megvan.Nem ítélkeznek mások fölött. Nem érzik úgy, hogy attól lesznek ők kiválóbbak, hogy másokat kritizálnak. Mindenkiben igyekeznek megtalálni a pozitívat. Nem másokhoz való hasonlítgatásban mérik saját értéküket.Nem kerülik a konfliktust. Tisztán látják, hogy a konfliktus a dolgok természetes része és igyekeznek a vitás helyzeteket a helyükön kezelni, megoldást keresni.Nem hagyják, hogy az erőforrások hiánya ellehetetlenítse őket. Az esetleges titulus, a beosztottak, a pénz hiánya miatt nem adják fel terveiket, kialélják a hogyan továbbot annyi erőforrással, ami rendelkezésükre áll.Nem válnak túl magabiztossá. Ösztönösen érzik, hogy a túlzott magabiztosság a célok elérése ellen hat. A magabiztosság kényelemhez, a kényelem önelégültséghez vezethet, az önelégültség a fékezi a fejlődést. A kényelmi zónából való folytonos kilépés viszont előre visz.Őszinte magabiztosságot kivánok!Tomori Nóra, karrier coach, életvezetési tanácsadóLikeolj...

tovább