Posts Tagged "érzelmi intelligencia"

“Csalódásokozás” helyett magabiztosság

»Írta - - 2017. okt 02 in Blog, Boldogság, Érzelmi intelligencia, Karrier | 0 Hozzászólás

“Csalódásokozás” helyett magabiztosság

Nemrég eljött hozzám egy fiatalember, aki röviden így fogalmazott: “csalódásokozó vagyok”. Úgy érezte, nem tudja beváltani a mások hozzá fűzött reményeit. Szeretetteli családban nőtt fel, szülei figyeltek rá és támogatták. Gimnáziumba, egyetemre járt, jó állása, jövedelme, barátnője lett. Szép arcú, gonddal öltözik, sportos, tanulmányaiban, munkájában és társas kapcsolataiban eredményes. Látszólag mindene megvan, ami a sikeres és kiegyensúlyozott élethez kell. Mégis sikertelennek és boldogtalannak érzi magát.Elmondta, hogy gyerekkorában bármilyen jó jegyet is vitt haza, bármit megcsinált, az sose volt “elég jó” otthon. Ritkán kapott elismerést a családjában, a szülei azt az elvet vallották, hogy a gyerek a dicséretektől csak elbízná magát, vagy elkényelmesedne. Így kisfiúként is és fiatal srácként is azt tanulta meg, hogy ő semmit sem tud, tesz vagy gondol “eléggé jól”. Ha kialált valamit, eltervezett valamit, nem engedték a saját elképzeléseit megvalósítani, a saját útját próbálgatni, mert “ő nem tudhatta elég jól”. Kérdésemre, hogy mit tettek vagy mondtak volna a szülei, ha egyszer az elvárásokkal ellentétben cselekedett volna, rövid hallgatás után annyit mondott, “csalódást okoztam volna”.Hát ez a probléma. Bármilyen hihetetlen, nemcsak fizikai bántalmazással vagy nem törődéssel árthatunk gyermekeiknek, hanem azzal is, ha “csalódunk bennük”. Ha a szülő saját igényeinek, elképzeléseinek kielégítése fontosabb, mint a gyerek igényeire való odafigyelés.Sok szülőnek határozott elképzelése van, kivé, mivé váljék a gyereke, és pontosan milyen úton jusson el oda. (A szülők ezt a legjobb szándékkal teszik, céljuk, hogy a gyerek sikeres és boldog legyen.)Ha a gyerek a szülők számára nem megszokott elképzeléssel áll elő, sokszor egyszerűbb a “csalódnék benned, ha így tennél” kifejezéssel levenni a napirendről, mint támogatni az idegennek tűnő ötletet, szándékot. A gyerek viszont sajnos azt tanulja meg, hogy vele valami baj van, az ő problémamegoldásai nem jók, a saját elképzelései rosszak. Elbizonytalanodik és képtelen felépíteni az önmaga erejében való hitet, esetleg egész életében bizonytalan, önállótlan és önbizalomhiányos marad.A magára ismerő fiatalnak azt javaslom, próbálja elképzelni azt a jövőt, amiben élni szeretne a lehető legrészletesebben (először akár realitásoktól függetlenül, hiszen már az elképzelés is örömet okoz): mit tenne, hogy élne, milyen hétköznapokra, kapcsolatokra, feladatokra, támogatásra vágyik. Mit tenne, hogy csinálná legszívesebben és legjobban, hogyan tenné kölcsönössé feladataiban, kapcsolataiban a támogatást, odafigyelést, képzelje el megváltozott önmagát és kapcsolatait minél részletesebben és minél gyakorlatiasabban. Képzelje el magát erősnek, bátornak, határozottnak, hitelesnek, magabiztos döntéshozónak. És képzelje el, hogy döntései beigazolódnak, képzelje el, hogy büszke magára.Ha elkezdünk valóban másképp tekinteni önmagunkra, azzal indíthatjuk el magunkat a változás útján.Szeretettel,Tomori Nóra, karrier tanácsadó, life coachLikeolj...

tovább

Hogy keltsük “pozitív” ember benyomását a munkahelyen?

»Írta - - 2017. Sze 18 in Blog, Boldogság, Érzelmi intelligencia, Karrier, Kommunikáció | 0 Hozzászólás

Hogy keltsük “pozitív” ember benyomását a munkahelyen?

Amikor új munkahelyre érkezünk, könnyű lelkesen és elkötelezetten viselkedni. Később viszont, amikor már kicsit el is fáradtunk, meg is változtak a körülmények, könnyen észre vehetik rajtunk a “negatívságot”, sokszor jobban is, mint gondolnánk. Ezzel viszont kezdetét veszi az ördögi kör, hiszen a negatív munkatársakat messziről elkerülik a kinevezések és a fizetésemelések. Hogy őrizzük meg a pozitív képet?Gondoljunk valakire, aki szerintünk “jól csinálja” a dolgokat. Anélkül, hogy teljesen le akarnánk másolni a viselkedését, gondoljuk át, mit integrálhatnánk a tulajdonságai közül a mi egyéniségünkbe.Mosollyal üdvözöljünk mindenkit, akkor is ha rossz kedvünk van. A mosolynak hatalma van.Szakítsunk időt arra, hogy mindenkivel beszélgessünk egy kicsit és érdeklődjünk az illető személye, örömei, nehézségei iránt is. Aki érdeklődést kap tőlünk, az pozitívabban lát bennünket, ez biztos.Minden helyzetben és mindenkivel igyekezzünk kedvesnek maradni, akkor is, ha szakmai vitában állunk, akkor is, ha nagy a rangbéli különbség. A kedvesség automatikusan a szorgalmas és jó munkaerő benyomását kelti.Igyekezzünk segíteni másoknak, ha látjuk, hogy túlterheltek. De legalábbis legyünk elérhetőek a munkatársaink számára.Ne hagyjunk fel azzal az erőfeszítéssel, hogy lehetőségünk szerint maximálisan teljesítsünk. Ez valamilyen formában meg fog térülni, biztosak lehetünk benne.Még egy apróság: érkezzünk időben. Mindenki előbb látja demotiváltságunkat mint gondolnánk, ha nem így teszünk…Örömteli mindennapokat kívánok!Tomori Nóra, karriertancsadó, életvezetési tanácsadó Likeolj...

tovább

Narcisztikus ember a főnökünk vagy a párunk. Hogyan tovább?

»Írta - - 2017. Sze 03 in Blog, Boldogság, Család, Érzelmi intelligencia, Kommunikáció | 0 Hozzászólás

Narcisztikus ember a főnökünk vagy a párunk. Hogyan tovább?

Mindenkiben van egy kis narcisztikusság, hiszen az irányításhoz, a szerepléshez, az eredményességhez, a projektjeink keresztülviteléhez, vagy akár a másoknak való tetszeni akaráshoz szükség van erre. De az, ha a partnerünk mélyen narcisztikus, sokszor csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már szoros kapcsolatban élünk vele.Persze nem csak a párkapcsolatot, hanem a munkatársi kapcsolatot, a főnök-beosztott viszonyt, a szülő-gyerek kapcsolatot is megterhelően átitatja a narcisztikus fél viselkedése.Ha valaki narcisztikus, az még nem jelenti azt, hogy ne lenne szerethető. Sokszor nagyon is karizmatikus, vicces, eredményes, sikeres emberekről van szó. Munkahelyen sokszor előremozdítják a csapat sikerességét ami minden munkatárs jóllétét szolgálja. Társaságban gyakran kedélyesen, nagyvonalúan, gálánsan viselkednek, az emberek szeretnek a társaságukban lenni és nagyon vonzó barátnak, társjelöltnek tűnnek. Később jönnek a gubancok.Vajon akkor is ugyanolyan jó partnerek, amikor előkerülnek a mélyebb véleménykülönbségek? Vagy amikor mi is szeretnénk egy kis figyelmet kapni? Amikor a másik is kinyilvánítja a vágyait vagy a céljait és az nem azonos az övével? Akkor vajon nem dühödnek fel, vagy fordítanak sértődötten hátat?Vajon nem úgy gondolja, hogy ha nem megy az együttműködés, az csak a másik hibája lehet? Ha olyan narcisztikussal van dolgunk aki mindig sérülékeny, örökös áldozat, akkor jusson eszünkbe, hogy belső bizonytalanságból fakad ez a viselkedés és igyekezzünk pozitív megerősítésekkel segíteni neki és ezzel magunknak.Ha olyan nárcisztikus partnerünk, kollégánk van, aki örömét leli abban, ha a másikat szenvedni látja, értsük meg, hogy ha kimutatjuk, milyen rosszul esett a viselkedése, az csak olaj a tűzre. Ha viszont nem látja rajtunk az elérni kívánt hatást, talán ritkábban érez majd késztetést, hogy bántson bennünket.Ne hagyjuk, hogy eltérítsen bennünket a céljaink irányából. Adjunk neki figyelmet, csodálatot, megértést, de aztán menjünk tovább a magunk útján, tegyük a nekünk fontos dolgokat, mert meg kell értenünk, hogy számára a végtelen figyelem, csodálat, megértés is kevés, ő mindenképpen elégedetlen marad.Őrizzük meg humorérzékünket. A grandiózus nárcisztikusok sokszor fölényes, egocentrikus megnyilvánulásokkal igyekeznek emelni saját értékességtudatukat és elnyomni a miénket. Erre reagálhatunk azzal is, hogy ignoráljuk a megnyilvánulást, de időnként érdemes jót nevetni rajta, viccesnek tekinteni, a másik fél tudat alatt érteni fogja “eddig és nem tovább” üzenetünket. Sikeres kommunikációt kívánok!Tomori Nóra, életvezetési tanácsadó, karrier tanácsadóLikeolj...

tovább

Mit nem tesznek a magabiztos emberek?

»Írta - - 2017. Júl 13 in Blog, Érzelmi intelligencia, Karrier, Kommunikáció | 0 Hozzászólás

Mit nem tesznek a magabiztos emberek?

Dr. Travis Bradberry Érzelmi intelligencia 2.0 című könyvében ír a magabiztos emberek meggyőződéseiről és munkamódszeréről.Háttér: Teljesítményünk nagymértékben múlik azon, milyen az önbizalmunk, mennyire hiszünk magunkban.Egy kutatásban nőket és férfiakat kértek, töltsenek ki matematikai és téri tájékozódási teszteket.- Amikor a résztvevőket a teszt kitöltése előtt megkérték jelöljék meg a nemüket, a nők rosszabbul teljesítettek, mint akkor, amikor nem kellett előre megadni a kitöltő nemét.- Mindkét nem képviselői jobban teljesítettek, amikor a teszt kitöltése előtt azt mondták nekik, hogy az ő nemük szokott ebben a feladatban jobb eredményeket elérni.Aki tehát hisz magában, az jobban teljesít. Ez csak akkor igaz, ha őszintén hiszünk magunkban, nem arra az esetre igaz, ha csak próbálunk magabiztosabbnak mutatkozni. Vannak dolgok, amiket a magukban valóban bízó emberek ösztönösen nem tesznek.Nem keresnek mentségeket. Mivel belülről motiváltak és kontrolláltak, a tetteik eredményeit is belső okokban keresik. Hisznek abban, hogy amit eldöntöttek hogy tenni akarnak, eredményre vezet. Belülről irányítják magukat és belülről vezérelten ítélik meg eredményeiket. Ezért nem halljuk őket pl. arra hivatkozni, hogy “nagy volt a forgalom”, “hülye volt a főnök”. A siker, a bukás okait magukban keresik.Nem hagyják félbe, amit elkezdtek. Nem hagynak fel a dolgokkal egykönnyen, csak azért mert először nem megy. A felmerülő nehézségeket le akarják győzni és nem áthághatatlan akadályokat látnak bennük. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanazzal ugyanúgy próbálkoznak újra és újra. Keresnek új utakat a megoldásra.Nem várnak mások jóváhagyására. Nem várnak arra, hogy mások egyetértsenek azzal, amit tenni készülnek, esetleg megmondják, mit és hogyan kéne csinálniuk. Ha látják, mi a teendő, lépnek anélkül, hogy másokra várnának.Nem keresik a figyelmet. Önmagukat nyújtják anélkül, hogy saját fontosságukat próbálnák hangsúlyozni. Másokhoz pozitív a hozzáállásuk, ha valamilyen eredményükért elismerést kapnak, gyorsan azokra irányítják a figyelmet, akik hozzájárultak ehhez az eredményhez. Nincs szükségük elismerésözönre, mert belülről jön az önbizalmuk.Nincs szükségük arra, hogy örökösen dicsérjék őket. Mivel egészséges az önbecsülésük, nincs szükségük folytonos külső megerősítésekre. Sem a kívülről érkező dicséretek, sem a mindenképp úgyis felbukkanó kritika nem játszik meghatározó szerepet maguk megítélésében. Tudják, hogy a másoktól érkező folyamatos dicséretek igénye valójában nem az egészséges emberek szükséglete, hanem a nárcizmus velejárója.Nem halogatnak. Úgy érzik, hogy a tettek közelebb viszik őket a céljaikhoz és ezért inkább megteszik a kitűzött lépéseket, saját maguk érdekében. Nem várnak a tökéletes pillanatra, úgy érzik, amit ma megcsinálnak az megvan.Nem ítélkeznek mások fölött. Nem érzik úgy, hogy attól lesznek ők kiválóbbak, hogy másokat kritizálnak. Mindenkiben igyekeznek megtalálni a pozitívat. Nem másokhoz való hasonlítgatásban mérik saját értéküket.Nem kerülik a konfliktust. Tisztán látják, hogy a konfliktus a dolgok természetes része és igyekeznek a vitás helyzeteket a helyükön kezelni, megoldást keresni.Nem hagyják, hogy az erőforrások hiánya ellehetetlenítse őket. Az esetleges titulus, a beosztottak, a pénz hiánya miatt nem adják fel terveiket, kialélják a hogyan továbbot annyi erőforrással, ami rendelkezésükre áll.Nem válnak túl magabiztossá. Ösztönösen érzik, hogy a túlzott magabiztosság a célok elérése ellen hat. A magabiztosság kényelemhez, a kényelem önelégültséghez vezethet, az önelégültség a fékezi a fejlődést. A kényelmi zónából való folytonos kilépés viszont előre visz.Őszinte magabiztosságot kivánok!Tomori Nóra, karrier coach, életvezetési tanácsadóLikeolj...

tovább

Legyek jó magamhoz!

»Írta - - 2017. máj 21 in Blog, Boldogság, Érzelmi intelligencia | 0 Hozzászólás

Legyek jó magamhoz!

Sokszor beszélgetünk ügyfeleimmel arról, hogy ahhoz, hogy másokhoz jók lehessünk, mindenek előtt saját magunkhoz kell jónak lennünk. Csak abból adhatunk másnak, ami nekünk is van, amit magunkban is táplálunk. A külvilággal való kapcsolatunkra általánosan is igaz, hogy akkor vagyunk képesek pozitívan viszonyulni másokhoz, ha magunkkal kapcsolatban jó érzések töltenek el bennünket.Tudhatjuk, hogy jók vagyunk magunkhoz, ha amit teszünk magunkért, az jó érzéssel tölt el. A legjobb amit tehetünk, ha szeretjük, elfogadjuk magunkat. Bármilyen meglepő, az önmagunkkal kapcsolatos gondolatainkkal is jót teszünk, illetve árthatunk magunknak.Érzelmi intelligenciánk egyik mérőpontja és egyben fejlesztési lehetősége, hogy milyen mértékben tudunk úrrá lenni gondolataink irányán.- Kísérletezzünk minél többet azzal, hogy szép jövőképet festünk magunk elé és gyakran elővesszük ezt a “festményt”, hogy elmerüljünk benne.- Tegyük mindennapossá, hogy listát írjunk arról, amit magunkkal kapcsolatban méltányolunk.- Írjunk listát arról is, mi-minden tesz bennünket boldoggá, örömtelivé.- Jusson eszünkbe, hogy amit mások gondolnak rólunk, ahhoz nekünk semmi közünk, nekünk teljesen mindegy, mit gondolnak. Az csak róluk szól, az csak nekik legyen fontos. Sose büntessem magam azzal, amit más gondol.- Ne próbáljunk mások “örömére tenni” úgy, hogy közben a magunk igényeit háttérbe szorítjuk. Előbb-utóbb egyre csak nőni fognak velünk szemben az elvárások, ezeket egyre kevésbé tudjuk majd rossz érzések nélkül kielégíteni és a feszültség neheztelést, haragot szül majd. Ezzel magunknak is és másoknak is ártani fogunk.- Tegyünk magunkért akár apró dolgokat! Engedélyezzünk magunknak egy rövidke szabadidőt, adjunk arcunknak egy kis ápolást, mosolyogjunk a tükörbe, vegyünk mély lélegzetet, fogadjunk el társunktól egy hátmasszázst…- Azzal is jót teszünk magunkkal, ha merünk kérni valamit másoktól, például segítséget, és ha kiállunk magunkért és kimondjuk, mire van szükségünk, mit várunk a másiktól.- Azzal is magunkat támogatjuk, ha megengedjük magunknak, hogy olyan társaságot válasszunk magunknak, olyan emberekkel töltsük időnket, akik jók hozzánk.- Próbáljuk elengedni görcsös igyekezetünket a tökéletességre és az elismerés-hajszolásra. Ha valami nem teljesen úgy történt ahogy szerettük volna, akkor dühösség nélkül próbáljuk újra másképp. Ha pedig célunk nem volt reális, eresszük el, keressünk kivitelezhetőbbet.- Legyenek inspiráló elképzeléseink a jövőnkkel kapcsolatban és időről időre tegyünk értük egy valamit.- Adjuk hozzá további ötleteket ehhez a listához, amiktől jobban érezzük magunkat.Jó érzéseket kívánok!Tomori Nóra, karrier és életvezetési tanácsadóLikeolj...

tovább