Posts Tagged "gyermeknevelés"

Pohár legyek, vagy tó?

»Írta - - 2016. nov 15 in Blog, Boldogság, Érzelmi intelligencia | 0 Hozzászólás

Pohár legyek, vagy tó?

Mindannyian tapasztaljuk hogy fájdalmaink oka néha fizikai, néha érzelmi.Gyakorlatilag minden esetben, ha valami nem úgy történik, ahogy elképzeljük és ahogy szeretnénk, fájdalmat érzünk. A mentális fájdalmat ráadásul nehezebb elviselni a fizikainál. Ügyfeleimnek sem ígérhetem soha, hogy létezne módszer az érzelmi fájdalmaktól való megszabadulásra, de azt igenis elérhetjük, hogy ha mérlegre tesszük fájdalmainkat és örömeinket, az utóbbi súlya nyerni tud.Sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ha örömet érzünk, annak üzenete, hogy “jó az irány”, a fájdalom üzenete: “válts irányt”. Legyünk képesek tehát nem büntetésként, hanem irányjelzésként felfogni fájdalmainkat. A Dalai Láma megfogalmazásában “a tragédia az erő forrásaként tekintendő”.Tehát rosszul tesszük, ha fájdalmainkat megpróbáljuk elfedni, semmisnek tekinteni, azzal csak konzerváljuk és elmélyítjük. Mit tegyünk inkább?- Tudjuk, hogy mindenkinél máshol van a fájdalomküszöb. De tudjuk-e azt is, hogy fájdalomküszöbünk változtatható gondolataink által? Felejtsük el a lehúzó, önmarcangoló kérdéseket, gondolatokat (pl. miért történt ez velem?..., nem bírom ki…) és helyettesítsük őket erősítő gondolatokkal (pl. túl leszek rajta… , elbírok vele…).Vegyünk egy példát. Gyerekünk hazahozza bizonyítványát, ami tele van hármasokkal, kettesekkel. Vegyük észre, hogy nem a gyerekünk és nem a bizonyítvány ténye okozza fájdalmunkat, hanem a saját elvárásaink, saját gondolataink. Ha elvárásainkat, gondolatainkat megváltoztatjuk, ha például más, nagyobb perspektívába tesszük a helyzeteket, eltörpül a fájdalom.Nézzünk egy rövid történetet: Egy öreg mester, aki belefáradt tanítványa örökös méltatlankodásába, arra kéri őt, hozzon egy marok sót. Amikor a tanítvány elhozza, arra kéri, tegye egy pohár vízbe és igyon belőle.Milyen íze van? – kérdezi a mester.Borzalmas – feleli a tanítvány.Ezután megkéri hogy hozzon egy másik marok sót és ezzel elsétálnak egy közeli tóhoz. A mester arra kéri a tanítványt, szórja bele a sót a tóba és igyon a tó vizéből.Milyen íze van? - kérdezi őt.Friss és jó - feleli a tanítvány.Érzed a sót? – kérdi a mester.Nem – feleli a fiú.A mester ekkor megfogja a tanítvány kezét és halkan, kedvesen azt mondja neki.“Hát ne legyél pohár hanem legyél tó!”Gyakorlat:Ha fájdalmat érzünk, igyekezzünk azt a lehető legszélesebb perspektívába helyezni és így keressünk magunk számára önmegerősítő gondolatokat.Sikeres építkezést kívánok!Tomori NóraLikeolj...

tovább

Boldog “bebeszélések”

»Írta - - 2015. aug 31 in Blog, Boldogság, Család, Érzelmi intelligencia | 0 Hozzászólás

Boldog “bebeszélések”

Ahogy korábban is írtam, a jó dolgok “bebeszélése” jó hatással van az egészségünkre és arra, ahogyan érezzük magunkat. Ha valakivel leülünk tíz percet beszélgetni, meg tudjuk állapítani, hogy az illető mennyire boldog, egészséges és sikeres. Hogyan? Abból, amilyen szavakkal illeti magát, amiket ismétel magával és az őt körülvevő környezettel kapcsolatban. Hiszen amit gyakran ismétlünk, azt az agy egy idő után el is hiszi, ahhoz alkalmazkodik.A legtöbb ember rengeteget küzd azzal, hogy megváltoztassa maga körül a világot, pedig sokkal egyszerűbb “szemüveget” cserélni, másik szemüvegen át másképp látunk.Persze, hogy nem lehet mindent pusztán a látásmódunkkal jobbnak látni, de mindenképp érvényesül az, hogy ha jó szándékot, és jót feltételezünk, az hólabdaként egyre több jó dolgot eredményez. Ez igaz a rossz dolgok feltételezésének öngerjesztő útjára is.Nézzünk egy példát. Tegyük fel, hogy ha lázasak vagyunk, azt gondolhatjuk, hogy ez valami súlyos betegség jele, amit minden erőnkkel meg kell állítanunk. Így aztán valahányszor belázasodunk, pánikolni kezdünk, gyógyszereket szedünk, túladagoljuk a vitaminokat.Ha viszont a lázra úgy tekintünk, mint a barátunkra, aki azt üzeni, hogy a testünk tökéletesen működik és most épp azon dolgozik, hogy gyógyítsa magát, akkor talán a láz jelére testünknek pihenést nyújtunk, relaxálunk, sok vizet iszunk, kevesebb stressznek tesszük ki, hogy megkönnyítsük öngyógyító munkáját.Az első nézőpont bizalmatlan testünkkel szemben és szemben áll vele, a második bízik benne, elfogadja és támogatja. Rengeteget segít, ha pozitívan, elfogadóan, szeretettel tekintünk testünkre, és ha támogatjuk önmagát gyógyító és építő munkáját.Ha vannak gyermekeink, mondjuk el nekik is ezeket a gondolatokat! Sok pozitív gondolatot kívánok!Tomori Nóra, életvezetési tanácsadó, karrier tanácsadó Likeolj...

tovább

Egészségünk mentális építése

»Írta - - 2015. Júl 30 in Blog, Boldogság, Család, Érzelmi intelligencia, Kommunikáció | 0 Hozzászólás

Egészségünk mentális építése

Ha sokszor elmondunk magunknak valamit, az nemcsak meggyőződésünkké válik, hanem agyunk és testünk is “magáévá teszi”. Kutatások szerint, ha egy kijelentést naponta kétszer elmondunk magunknak, agyunk 21 nap alatt magába vési a gondolatot. Ezért egészségünkre is vigyázhatunk úgy, hogy “bebeszéljük” magunknak, egészségesek, fittek vagyunk. Ha vannak gyerekeink, nekik is megtaníthatjuk az ilyen gondolatok hasznosságát. Összeszedtem pár példát, de természetesen legjobb, ha mindenki maga állítja össze a számára leghasznosabb kijelentéseket, melyek “mantrázása” csak hasznos lehet… - A testem úgy, ahogy van, tökéletes. - Szeretem a testemet. - A testem olyan eszköz, aminek segítségével a világot látom és ezért minden nap gondját viselem. - A testem a meggyőződéseim szerint épül fel. Ezért folyamatosan azon vagyok, hogy egészséges, gyógyító meggyőződéseim legyenek. - A testem tökéletes és gyönyörű. Szeretettel elfogadom. - A testem nagyon fontos nekem. - Jó ételekkel, italokkal, jó alvással, jó baráti kapcsolatokkal és jó gondolatokkal táplálom a testemet. - A testem minden sejtje tökéletes, tudja a célját, és meg tudja magát gyógyítani. - Ha fájdalmat érzek, az annak a jele, hogy a testem gyógyítja magát. Segítek neki azzal, hogy pihenést és jó tápanyagokat nyújtok neki. - Szeretek törődni magammal, jó érzést okoz. - Megengedem magamnak, hogy jól érezzem magam, boldog legyek, és örömöket éljek át. - Az orvosaim a tanácsadóim, viszont a testemmel kapcsolatban a döntéshozó én vagyok. - Ha a testemnek támogatásra van szüksége, sok vizet iszom, sokat pihenek és meditálok. - A gyógyszeres doboz legfőbb tartalma a tiszta víz, alvás és meditáció. - Én vagyok felelős az egészségemért és a jóllétemért. - Ha egészséges vagyok, akkor boldog és sikeres is vagyok. - Egészségesnek születtem és mélyen belül mindig egészséges is vagyok. A testem szüntelenül küzd az egészségem megtartásáért, visszaszerzéséért. Jó egészséget kívánok! Tomori Nóra     Likeolj...

tovább

Célkitűzések és a hosszú élet kapcsolata

»Írta - - 2014. okt 27 in Blog, Boldogság, Család | 0 Hozzászólás

Célkitűzések és a hosszú élet kapcsolata

A Psychological Science Journal oldalán megjelent kutatás szerint, ha valaki célokat állít maga elé, legyen akármennyi idős, jó eséllyel meghosszabbítja vele az életét. A kutatásba hatezer 20 és 75 év életkor között lévő embert vontak be.A megfigyelés időtartama 14 év volt. Három összetevőt figyeltek.1. A résztvevőnek voltak-e kimondott céljai?2. Többségében jó vagy rossz emberi kapcsolatai voltak?3. Pozitív, vagy negatív érzelmei voltak-e többségben?A megfigyelt időszak alatt 569 résztvevő (9%) halt meg. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy azok, akik életben voltak az időszak végén, nagyobb arányban éltek céltudatos életet és voltak jobb emberi kapcsolataik azoknál, akik meghaltak. Ez nemcsak az időskorúakra, hanem a fiatalokra is igaz volt. És egyformán igaznak bizonyult azokra, akik aktív korúak voltak, és a nyugdíjasokra.Nem kérdés tehát, hogy kellenek célok.Az életvezetési tanácsadás során a célok felállítása az első dolog, amit megtörteszünk, viszont nem mindegy, hogyan. Tanácsadóként nem állíthatunk fel célokat mások számára. Az ügyfél céljai csak akkor értékesek és életszerűek, ha belülről, saját értékrendből és késztetésből alakulnak ki, és az ügyfél maga állítja fel őket. A tanácsadó abban segíthet, hogy különböző nézőpontokból láttasson dolgokat, különböző olvasatokat keressen dolgoknak, és ezzel segítsen más megvilágításba helyezni dolgokat, vagy az alapos körbejárást.Szülőkként gyermekünknek is lehetünk “életvezetési tanácsadói”. Segíthetünk gyermekeinknek céljaikat felállítani. A maguk által felállított célokat biztosan magukénak fogják érezni, míg a kívülről kapottakat nem.Segítsük őket kérdésekkel!-Mit szeretnél elérni ma az iskolában?-Mit szeretnél a nap végéig?-Mit szeretnél elérni ezzel a találkozóval/különórával/sportfoglalkozással?-Mit szeretnél elérni ennek a mailnek/sms-nek az elküldésével?-Mit szeretnél elérni ennek a beszélgetésnek a során?Sikeres célfelállítást, és sikeres gyermeknevelést kívánok!Tomori Nóra Likeolj...

tovább

NEVELJÜNK GYERMEKEINKBE SIKERESSÉGTUDATOT!

»Írta - - 2014. feb 01 in Blog, Család, Érzelmi intelligencia, Kommunikáció | 0 Hozzászólás

NEVELJÜNK GYERMEKEINKBE SIKERESSÉGTUDATOT!

Jó dolog nyerni, nagyon rossz veszíteni.  A baj az, hogy azok a szülők, akik hajlamosak “vesztesnek” érezni magukat (és ezért másokat okolni), sajnos “vesztes” gyerekeket nevelnek, akaratlanul is. Mivel senki sem lehet örökké a győztes oldalon, leghasznosabb az időnként elkerülhetetlen kudarc érzését élhetőbbé, elfogadhatóbbá tenni, méghozzá nagyon tudatosan.Már az is valamit segít, ha olyan szavakat használunk a kudarc helyett, mint például “ tapasztalat”, “tanulási lehetőség”, “tanulság”, “fejlődés”, “bölcsebbé válás”, stb. Különösen segíthet ez, ha gyerekekről van szó. Mert megváltoztathatja a helyzetről kialakított képet, tompíthatja a szomorúság mértékét.Vannak olyan érzéseink, amik kezelésére nagyon kevés eszközünk van. Tipikusan ilyenek a csalódottság, tehetetlenség, alkalmatlanság, kirekesztettség, félelem.Ha veszítünk, fájdalmat élünk meg. De mindannyian különböző intenzitással! Ez pedig attól függ, hogyan vélekedünk a versenyről, a nyerés-vesztés lehetőségeiben rejlő fejlődési lehetőségekről, milyen mértékben vetjük alá magunkat szüleink vagy más hatalomban lévő emberek akaratának, stb. Vannak, akik gyorsabban tovább tudnak lépni és akár nagymértékű fejlődésre képesek kudarcaik hatására, vannak, akik hosszan belemerülnek a fájdalomba.Gyermekeinknek nagyon sokat segíthetünk, hogy vereségeiket a javukra fordíthassák. A helyzet jobb megértésére mégis előbb nézzünk tipikus példákat arra, ami a gyerek “vesztes vagyok” tudatát erősíti:- “Az élet mindig nyertesekből és vesztesekből áll”. Az ilyen vélekedés rendszerint olyan családban lévő gyermekben alakul ki, ahol a szülők hajlamosak fekete-fehérnek látni a világot.- “Nekem ez úgysem fog menni”. Ezt az az ember gondolja így, akit gyerekkorában nem bátorítottak eléggé, akinek nem támogatták az ötletei megvalósítását, akit nem dicsértek meg az apró sikerekért. Azok a gyerekek is alkalmatlannak fogják érezni magukat, akiket ignorálnak.- “Fontos, hogy mások mit gondolnak rólam”. Ez azokban a gyerekekben alakul ki, akiknek a szülei számára nagyon fontos a státusz, a társadalmi rang. A szülők maguk is mindig másoknak akarnak megfelelni.- “Gyűlölöm a versengést”. Ez akkor alakul ki a gyerekben, ha túlságosan sok olyan versengésnek van kitéve, ahol rendszeresen alul marad.- “Minden versenyben csak egy győztes van”. Ezt az a gyerek gondolja így, akinek a családján belül is verseny határozza meg az abban elfoglalt helyet.- “Száz százalékot kell teljesítenem”. A perfekcionista szülők gyerekei fognak így érezni.- “Szerencse kérdése”. Az a szülő, aki az életet hibáztatja a maga kudarcaiért, olyan gyermeket fog nevelni, ki a szerencsének tudja be saját sikereit vagy kudarcait.- “Ha nem sikerül, akkor szégyellni fogom magam”. Ez a gondolat azokban a gyerekekben fejlődik ki, akiknek valamilyen okból titkolni kell képességeiket, vagy azok hiányát.-“Mások nem tudják, milyen is vagyok valójában”. Azok a gyerekek vélekednek így, akik valamilyen okból másképp kell viselkedjenek házon kívül, mint otthon.-“Túl nehéz”. Az a gyerek érzi ezt, akinek a szülei tökéletességre törekednek, ítélkezőek, vagy túlzottan kritikusak.-“Nem akarok sikeres lenni mert valójában előnyeim származnak abból, ha vesztesnek érzem magam”. Ez egy különösen tudatalatti meggyőződés. Azoknak a szülőknek a gyerekeiben alakul ki, akik nagyon hajlamosak a gyengék és az “áldozatok” gyámolítására. Hogyan tehetjük gyermekeinket mentessé a fenti meggyőződésektől?- Kis sikereket is nagyon ünnepeljünk meg!- Hagyjuk gyermekeiknek, hogy kifejezzék alkalmankénti csalódottságukat! Mondjuk nekik például, hogy igen, rossz dolog történt veled most, velem is történt már ilyen. Ezzel megadjuk neki azt a lehetőséget, hogy kudarcérzését elfogadhatónak élje meg.- Tanítsuk őt arra, hogy nem léteznek vesztesek. Csak olyan emberek léteznek, akik nem tanultak a tapasztalataikból!- Bátorítsuk őket arra, hogy csapatsportot űzzenek! A csapatban sportolók megtanulják megélni azt, hogy a nyerés és vesztés másokkal közös élmény lehet.- Bátorítsuk őket arra is, hogy csapatversenyben mindig köszönjék meg a játékot a másik félnek, függetlenül attól, hogy nyertek, vagy veszítettek.a-ha kudarcot élnek meg valamiben, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy ők nem sikeresek. A “sikeres vagyok” tudat, az általános identitástudat része, míg a kudarc csak egy élmény. Más szóval, minden sikeres játékosnak vannak sikertelen játszmái.- Játsszunk velük olyan játékot, ahol mi vagyunk a vesztesek! Mutassuk meg ebben, hogy hogyan kell jól kezelni a vereséget.- Buzdítsuk őket arra, hogy humorral fogják fel a kudarcot!- Saját kudarcélményeinket osszuk meg gyermekeinkkel! Ez segít nekik megérteni, hogy a kudarc természetes dolog.- Ha túl szigorúak saját magukhoz, bíztassuk őket, hogy legközelebb jobban fog menni.Jó gyermeknevelést kívánok!Tomori NóraLikeolj...

tovább