Dicsérj, hogy dicsérjenek!
Dicsérni mindig érdemes. Valamiért olyanná vált a társadalmunk, hogy elismerést adni éppúgy nehezünkre esik, mint elfogadni. Legtöbbünk nem szereti megdicsérni a másikat. Miért? Talán mert attól magát kisebbnek, kevesebbnek érzi. Talán mert nem akar “magas lovat” adni a másik alá, nehogy “elbízza magát”. Talán, mert ha a másikat nem dicsérjük meg, akkor hátha nem is jön rá, hogy jól teljesített. Talán tehát a versengés tart vissza mások elismerésétől. De ha minket megdicsérnek, akkor sem vagyunk könnyebb helyzetben. Kényelmetlenül érezzük magunkat és tanult minták alapján feszengve elhárítjuk az elismerést, “á csak véletlenül sikerült…” ismerős, ugye?
Mindez persze önbecsapás és sajnos hatékony eszköz arra, hogy rosszabbul érezzük magunkat. Amit valójában nem értünk meg az egy nagyon egyszerű dolog. Ha mást megdicsérünk, azzal valójában olyan tulajdonságot, képességet, szépséget vetítünk a másikra, amit tudatosan vagy tudattalanul magunkban is látunk, ami minket is jellemez, ami bennünk is megvan. Tehát, ha képesek vagyunk a másik értékét elismerni, akkor azáltal magunkkal is jót teszünk, magunkat is megdicsérjük, magunkat is elismerjük. Magunkat is értékesebbnek fogjuk érezni. Próbáljuk ki! Iskolai foglalkozásokon hasznos dolog volna kötelező tananyaggá tenni az elismerés adásának és elfogadásának értékét és fejlesztését.
Dicséret gyakorlása, ötlet
Minden nap legalább 3 dicséretet, elismerést “osszunk szét” környezetünkben. Persze csak olyasmit dicsérjünk meg, amit valóban elismerésre okot adónak látunk. Figyeljük meg, mi történik az önbizalmunkkal és a környezetünkhöz fűződő kapcsolatunkkal!
Amennyiben szeretnél karrier tanácsadás, vagy életvezetési tanácsadás terén személyes konzultációt, ha személyre szabott tanácsot szeretnél, itt létesíthetsz velem kapcsolatot:
kapcsolat
Sikeres fejlődést kívánok!
Tomori Nóra, karriertanácsaó, life coach/életvezetési tanácsadó
