Empátia, érzelmi intelligencia fejlesztés könnyedén – amit a tudomány is igazolt.

– Ha filmet nézünk:

Figyeljük meg, milyen érzéseket vált ki belőlünk a film története. Figyeljük meg, milyen érzéseket vált ki egy-egy jelenet. Milyen érzéseket keltenek külön külön a szereplők tettei, választásai, hogyan érezhetik magukat a bőrükben a karakterek, milyen lehet a cipőikben lenni. Melyik szereplővel mennyire vagyunk képesek azonosulni és miért? Milyen tulajdonságokat fedezünk fel bennük ami bennünk is megvan, vagy ami belőlünk hiányzik de tiszteletre méltónak tartjuk? Vagy amilyenekké válni szeretnénk? A gyakorlat lényege, hogy ezáltal magunkat is jobban megérthetjük, a magunk választásaival is könnyebben és objektívebben szembenézhetünk.

 

– Ha zenét hallgatunk vagy zenélni tanulunk:

Kutatásokkal bizonyított tény, hogy azok, akik egy éven keresztül zenélni tanulnak, empatikusabbakká válnak azoknál, akik nem. Más kutatásokból az látszik, hogy a zenészek differenciáltabban képesek érzékelni az érzéseket a más foglalkozásúaknál. (forrás alul)

 

– Egy tanulmányban a résztvevők két tesztet töltöttek ki. Az egyikben mindennapi helyzetekben kialakuló érzéseket kellett körörülírniuk. A másikban az volt a feladat, hogy különböző zenei darabokat hallgatva kellett megfogalmazni,hogy a zeneszerzők az adott darabokkal milyen érzéseket igyekeztek kelteni. Szignifikáns korrelációt mutatott a résztvevők érzelmi intelligenciája és a zene által keltett érzés felismerésének képessége. (forrás alul)

 

– Ha könyvet olvasunk:

A filmekhez hasonlóan a regények is kiváló lehetőséget adnak az érzelmi intelligenciánk fejlesztésére. Beleélve magunkat a szereplők életébe, helyzetébe, nehézségeibe, örömeibe, szerencséjébe, balszerencséjébe, rengeteg érzést élhetünk meg és tudatosíthatunk magunkban. Ezek az érzések visszaköszönnek a saját mindennapi életünkben és hasznosíthatjuk a megszerzett tudatosságunkat az általunk megélt élethelyzetekben. Tehát ha megengedjük magunknak vagy gyerekeinknek a szabadidőt hogy elolvassunk egy regényt, azzal nem pusztán kikapcsolódunk, hanem fejlesztjük a beleérző képességünket, érzelmi intelligenciánkat.

 

– Ha sportolunk, testmozgást végzünk:

Több tucatnyi bizonyított tanulmány eredménye, hogy aki sportol vagy rendszeresen aktívan mozog, annak a szervezete jobban reagál a stresszre, kevesebb negatív élettani hatást okoznak az élet feszültségei. Ennek az egyik oka, hogy aki sportol vagy mozog, az rendszeresen ki van téve a sportoláshoz szükséges kemény munkának, versenyhelyzeteknek, feszültségnek, rendszeresen nagy elszántságra van szüksége, hogy elmenjen az edzésekre és helytálljon, és ennek kapcsán sokkal jobbá válik abban, hogy saját érzéseit, késztetéseit szabályozni tudja illetve jobban megismerje másokét. (forrás alul)

 

-Ha számítógépes játékokat játszunk:

Általánosnak számít, hogy szidjuk gyerekeinket, ha túl sok időt töltenek számítógépes játékokkal. Én is ezt teszem. Ugyanakkor a számítógépes játékok fejlesztően hatnak a fiatalok érzésvilágára, önkontrolljára, érzelmi reakcióira, segítő megnyilvánulásaira. (forrás alul)

 

– Ha gyerekeinkkel babázunk, vagy más játékfigurákkal játszunk:

A különböző karaktereket megtestesítő figurák helyzetébe való belehelyezkedés és az azok nevében való aktív szerepjátszás nagyon intenzíven serkenti az érzelmi intelligenciát. Annyira, hogy terápiás eszközként vagy készségfejlesztő tréningeken is kiváló eszköz az ilyesfajta játék.

 

-Ha naplót írunk:

A jó öreg naplóírás az egyik legjobb eszköz arra, hogy stresszes helyzeteket, markáns tapasztalatokat újra átéljünk, kielemezzünk, esetleg több nézőpontból megvizsgáljunk és megértsünk. Túl azon, hogy a naplóírás által “kiadhatjuk a gőzt”,

 

-Ha utazunk:

Rengeteg lehetőséget rejt magában, ha elutazunk új helyekre, felfedezzük a világnak olyan pontjait, amit addig nem láttunk. Egészen meg tudja változtatni a perspektívánkat. Távoli emberek, helyek, kultúrák, szokások, mindennapok megismerése rendkívüli módon ki tudja szélesíteni a látókörünket és meg tudja változtatni a világra, az életre való rálátásunkat.

 

– Ha alszunk:

Az alvás nem kidobott idő, hanem érzelmi épülésünk egyik alapja. Pontosabban fordítva van, az alváshiány rombol. Ha kialvatlansággal küzdünk, az jelentősen rontja érzelmi kifejezőképességünket, érzéseink felismerését, érzelmi reakcióinkat, érzelmeink kontrollálásának képességét.

Szeretettel,

Tomori Nóra karrier tanácsadó, életvezetési tanácsadó, coach

 

 

 

Hivatkozások:

Psychology of music:

https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/0305735612440609

Cognitive neuroscience: Musical experience and neuural efficiency

http://www.brainvolts.northwestern.edu/documents/Strait_EJN.pdf

Emotional intelligence in sport and exercise:

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/sms.12510

The benefits of playing video games:

https://www.apa.org/pubs/journals/releases/amp-a0034857.pdf