Mesterséges intelligencia: veszély a munkahelyünkre? Szakértők véleménye
A mesterséges intelligencia már jelen van az életünkben. Hiszen létezik olyan kávézó, ahol robotok készítik a kávét, miközben egy ügyfélszolgálati chatbot segít a vendégeknek rendelni és fizetni. De vajon ez azt jelenti, hogy a baristák és a felszolgálók hamarosan elveszítik a munkájukat?
A digitális átalakulás valóban átalakítja a munkaerőpiacot, de nem a munkahelyek pusztulása, hanem azok átalakulása a jellemző. Az emberi munka és az MI együttműködése új lehetőségeket teremt.
A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra
- Automatizálás. Az ismétlődő feladatokat, az adatfeldolgozást, az egyszerű döntések meghozását már most hatékonyan elvégzi az MI.
- Új munkahelyek. Új szakmák születnek a digitalizáció térhódításával (lásd lent)
- Készségátalakulás. Új készségek tanulása felkészíthet bennünket a jövő munkahelyeire (lásd lent)
- A munka jellegének változása. A robotika átalakítja a munkavégzés módját. Rugalmasabb munkaidő, több távmunka és a projektalapú munkavégzés bővülése várható.
Négy szakértői vélemény:
1. Andrew Ng a Stanford Egyetem professzora és a mesterséges intelligencia egyik vezető szakértője, a Coursera társalapítója és az MI ipari alkalmazásainak szószólója. Gyakran beszél arról, hogy az MI hogyan alakítja várhatóan át a munkahelyeket, hangsúlyozza a továbbképzés fontosságát a jövőbeli munkaerőpiac számára.
Andrew Ng optimista nézőpontot képvisel az MI és a munkahelyek kapcsolatáról. Szerinte a mesterséges intelligencia nem feltétlenül pusztítja el a munkahelyeket, hanem inkább újakat hoz létre, feltéve, hogy az emberek alkalmazkodnak és képesek új készségeket elsajátítani. Egyik híres idézete így hangzik: „A mesterséges intelligencia a ‘new electricity’, amely átalakítja az iparágakat, de ehhez elengedhetetlen, hogy az emberek folyamatosan tanuljanak.”
Ng különösen a továbbképzést és átképzést hangsúlyozza, hogy a munkaerő alkalmazkodni tudjon az új technológiákhoz. Szerinte a legnagyobb kihívás nem a technológiai fejlődés, hanem az emberek felkészítése arra, hogy a megváltozott munkahelyi környezetben is versenyképesek maradjanak.
2. Erik Brynjolfsson az MIT Sloan School of Management professzora, valamint a „The Second Machine Age” társszerzője. Munkássága a mesterséges intelligencia technológiáknak a gazdaságra és a munkahelyekre gyakorolt hatására összpontosít. Gyakran ír arról, hogy a technológiai fejlődés nem feltétlenül vezet munkahelyek megszűnéséhez, hanem inkább átalakulásához.
Brynjolfsson az MI és a technológiai fejlődés kettős hatásáról beszél. Egyrészt elismeri, hogy a mesterséges intelligencia jelentős mértékben automatizálhatja a rutinszerű munkákat, különösen a gyártásban és az adminisztratív szektorokban. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a technológiai fejlődés mindig új típusú munkákat hozott létre, és ez most is így lesz.
Brynjolfsson szerint az MI a termelékenységet növeli, de ennek a növekedésnek akkor lesz társadalmi előnye, ha az oktatás és a gazdaság alkalmazkodik az új követelményekhez. Hangsúlyozza, hogy a kormányok és vállalatok feladata, hogy segítsék a munkavállalókat a digitális világban való érvényesülésben.
3. Kai-Fu Lee a Sinovation Ventures alapítója és vezetője, korábban a Google China elnöke. Széles körben ismert MI szakértő, aki a „AI Superpowers” című könyvében részletesen tárgyalja az MI hatásait, különösen a munkahelyek és a gazdaság szempontjából.
Kai-Fu Lee szintén hangsúlyozza, hogy azMI jelentős hatással lesz a munkaerőpiacra, különösen az alacsony képzettséget igénylő munkahelyeken. Szerinte a mesterséges intelligencia sok rutinszerű és ismétlődő feladatot fog átvenni, ami akár 40-50%-os munkakör-változást is eredményezhet az elkövetkező évtizedekben.
Ugyanakkor Lee optimistán látja a jövőt, hiszen szerinte az MI nem tudja helyettesíteni az érzelmi intelligenciát, kreativitást és társadalmi interakciókat igénylő munkákat. Például az egészségügyben, az oktatásban és a kreatív iparágakban az emberek továbbra is kulcsszereplők lesznek. Fontosnak tartja, hogy a társadalom megértse, mely készségek lesznek értékesek a jövőben, és az oktatásnak ezekre kell koncentrálnia.
4. Daron Acemoglu az MIT közgazdásza, aki jelentős kutatásokat végzett az automatizáció és a technológiai változások munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról. Acemoglu gyakran hangsúlyozza, hogy a megfelelő politikai és társadalmi intézkedések nélkül az MI fokozhatja a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Acemoglu a legkritikusabb a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Véleménye szerint az MI nemcsak automatizálja a munkákat, hanem súlyosbítja a társadalmi egyenlőtlenségeket is, ha nincs megfelelő szabályozás és társadalmi támogatás. Az MI technológiák ugyanis sok esetben a nagyvállalatokat és a technológiai szektort támogatják, míg a kisebb cégek és a kevésbé képzett munkavállalók hátrányba kerülhetnek.
Szerinte a legfontosabb az, hogy a kormányok és az intézmények felelősen kezeljék az MI hatását, különben a gazdasági polarizáció tovább nőhet. Acemoglu hangsúlyozza, hogy az MI-t úgy kell fejleszteni, hogy ne csak a tőkejövedelmet növelje, hanem a munkaerő érdekeit is szem előtt tartsa.
A mesterséges intelligencia számos új szakmát hoz létre, és átalakítja a meglévőket. Íme néhány példa az új, vagy jelentősen átalakuló foglalkotásokra:
- MI-mérnök: Ők fejlesztik és építik az MI modelleket, algoritmusokat és alkalmazásokat.
- Adattudós: Az adattudósok hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek, elemeznek és értelmeznek, hogy értékes információkat nyerjenek ki belőle.
- MI-etikus: Az MI-etikusok biztosítják, hogy az MI technológiák fejlesztése és alkalmazása etikai elveknek megfelelően történjen.
- Automatizálási szakértő: Ezek a szakemberek segítenek az üzleti folyamatok automatizálásában az MI segítségével.
- Robotika mérnök: A robotika mérnökei terveznek és fejlesztenek robotokat, amelyek képesek különböző feladatokat elvégezni.
- Kiberbiztonsági szakértő: Az MI-vel kapcsolatos új kihívások miatt a kiberbiztonsági szakemberek iránti igény jelentősen nő.
- Személyre szabott felhasználói élmény tervező: Ezek a szakemberek az MI segítségével olyan termékeket és szolgáltatásokat terveznek, amelyek pontosan megfelelnek az egyéni igényeknek.
- Digitális marketing szakember: Az MI-alapú eszközökkel a digitális marketing szakemberek hatékonyabbá tehetik a marketingkampányaikat és mélyebb betekintést nyerhetnek a fogyasztói viselkedésbe.
- Metaverzum fejlesztő: A virtuális valóság és a kibővített valóság térhódításával új szakmák születnek, mint például a metaverzum fejlesztők.
Miért fontosak az új foglalkozások a mesterséges intelligencia korában?
- Innovatív megoldások: A mesterséges intelligencia segítségével új megoldásokat lehet találni a társadalmi és gazdasági kihívásokra.
- Hatékonyabb munka: Az automatizálásnak köszönhetően számos feladatot gyorsabban és hatékonyabban lehet elvégezni.
- Személyre szabott szolgáltatások: A mesterséges intelligencia segítségével személyre szabott termékeket és szolgáltatásokat lehet nyújtani.
- Gazdasági növekedés: Az új technológiák és az új szakmák megjelenése új munkahelyeket teremthet és ösztönözheti a gazdasági növekedést.
Milyen készségekre lesz szükség az új szakmákban?
Tomori Nóra, karrier és életvezetési tanácsadó, coach
Olvass tovább:
Milyen foglalkozás illik hozzám?
Forrás:
AI is the New Electricity – Dr. Andrew Ng
AI Superpowers: China, Silicon Valley, and the New World Order, by Kai-Fu Lee
The Promises and risks of artificial intelligence – Daron Acempglu
Így keresik még: mesterséges intelligencia, AI, munkaerőpiac, automatizálás, munkahelyek, jövő, robotika, digitális átalakulás, etikai kérdések, MI, AI