Alapvetően a tanult mintáink szerint élünk. Valamikor korábban kialakítottuk azokat a prekoncepciókat, amik minden véleményalkotásunk és döntésünk alapját szolgálják. Ez soha nem fog megváltozni anélkül, hogy eldöntenénk: tudatosan megfigyeljük magunkat és ezeket a mintáinkat, mérlegre tesszük őket, hogy vajon valóban jó iránytűvel szolgálnak-e, és ha nem, akkor tudatosan változtatunk magunkon. A keleti Zen buddhizmus, és […]
Tudatosságra önmagunk megértésért van szükség. Tudatosságunk segít megérteni, mit miért teszünk. Megmutatja, miért gondoljuk azt, amit gondolunk, és miért érzünk úgy, ahogy érzünk. Ad nekünk egy leheletnyi szünetet a gondolkodásra mielőtt valamire reagálnánk. Ha nem nézünk magunkba és nem értjük meg gondolkodásunk mintázatait, akkor semmilyen változást sem várhatunk magunktól, ugyanazokat a hibákat fogjuk sorra megismételni […]
Boldogságunkra és sikerességünkre nagyon erős hatással van kapcsolataink minősége. Erre pedig az van erős hatással, hogy hogyan tekintünk rájuk, pozitívan, vagy kritikusan. Már-már közhely, hogy a jó kapcsolatban élő emberek boldogabbak és egészségesebbek. Emberi kapcsolataink fejlesztését nem tanítják az iskolában, és legtöbb esetben a családban sem. Tudattalanul és önkéntelenül másoljuk őket. Másoljuk szüleinket, később testvéreinket, […]
Az empátia az a képesség, amellyel át tudjuk érezni egy másik ember helyzetét, érzéseit. Belehelyezkedünk a világába, beleélük magunkat a helyzetébe és az ő szemével nézzük a dolgokat. Az ő nézőpontját teljes mértékben elfogadjuk annak érdekében, hogy megérthessük mit érez. Empátia és élettapasztalat A helyzet bonyolítja, hogy igazából átérezni akkor tudjuk valaki más helyzetét, ha […]
“Könyvünk” megírása Amikor megszülettünk erre a világra, üres volt életünk “könyve”. Ahogy cseperedtünk, egyre több dolog íródott bele annak alapján, hogy mit láttunk, tettünk, érzékeltünk. Életünk történetére mély hatással voltak szüleink, tanáraink, társaink, a média, a kultúra. Mélyen bevésődtek tapasztalataink. Eközben egyre kerekebbre formálódott az önmagunkról és a világról kialakult képünk. Folyamatosan íródtak könyvünkbe előfeltételezéseink, meggyőződéseink, […]
Kedves, megértő, empatikus, követi az érzéseit … körülbelül így jellemezheti magát sok-sok érzelemvezérelt lelkű ember. Általában sokan szeretik őket és sok kölcsönösen támogató, hosszú távon jó kapcsolattal büszkélkedhetnek. Sajnos mindez azért van így, mert ők bizony hajlamosak a másik fél igényeit helyezni előtérbe, tapintatosan, alkalmazkodóan, udvariasan bánni a többiekkel, miközben saját igényeiket a láthatatlanságban hagyják. […]
Nézzük, mire jó az empátia: – Jobban bánhatunk a körülöttünk lévőkkel, valahogy úgy, ahogy ők szeretnék, hogy bánjanak velük. – Könnyebben megérthetjük a körülöttünk lévők szükségleteit. -Tisztábban láthatjuk, hogy milyen benyomást tessznek környezetünkre szavaink, gesztusaink, tetteink. – Megértjük vásárlóink, megrendelőink, ügyfeleink igényeit. – Kevesebb személyes konfliktusba szaladunk bele otthon és a munkahelyen. – Könnyebben megjósolhatjuk […]
Bizonyítottan nehezebb nőként elfogadtatni azt, ha a megajánlottnál magasabb fizetést szeretnénk kapni a bértárgyalásnál. Ugyanez igaz arra is, amikor úgy érezzük nekünk már több fizetés járna és emelést kérünk. Kísérletekből is kiderült (link alul), hogy jobban elfogadott az agresszívebb, követelőzőbb fellépés egy férfitől, mint egy nőtől, mind a férfiak, mind a nők szemében. Arra a […]
Tanulságos az a tanulmány amelyik lottó telitalálatosok és mozgáskorlátozottságot eredményező balesetet elszenvedők boldogságérzetét hasonlította össze az eset megtörténte után egy évvel. Ki a boldogabb? Az derült ki, hogy a lottó nyertesek semmivel sem voltak boldogabbak a baleseteseknél, a balasetetesek semmivel sem voltak kevésbé boldogok a lottó nyerteseknél. Tehát bármi történjék velünk, idővel hozzászokunk és visszatérünk […]
A vásárolgatási szenvedély sokaknak okoz nehéz pillanatokat. Ki ne ismerné az érzést, amikor olyasmikre gondolunk, hogy “egy új autó, egy szép ház, na meg az a divatos edzőcipő a kirakatban meghozná végre a boldogságomat”. Aztán később szomorúan tapasztaljuk, hogy bármit beszerzünk, egy idő után elhalványul az öröm és visszajutunk ugyanahhoz a kedélyállapothoz ami alapjában a […]
Ahhoz, hogy sikeresek lehessünk a munkánkban, magánéletünkben, és gyerekeink nevelésében, először is nekünk magunknak kell “ rendben lennünk”. Ha nem érezzük magunkat elég magabiztosnak, önbizalom telinek, elégedettnek, akkor tehetünk magunkért olyan dolgokat, amelyekkel hozzásegíthetjük magunkat ennek eléréséhez. A repülőgépeken , a biztonsági előírások szerint is először magunkra kell föltennünk az oxigénpalackot, és csak azután segíthetünk […]
Thomas A. Harris klasszikusnak számító OK vagyok, OK vagy címmel írt könyve emberek százezreinek segített kimászni az élet csapdáiból és kézbe venni a munkahelyi és otthoni kapcsolataik és jövőjük alakulását. Azt a nagyon egyszerű eszközt adja kezünkbe, hogy megtanuljuk magunkat is és a másik embert is egyaránt OK-nak tekinteni, felnőttnek lenni. Több infó: https://en.wikipedia.org/wiki/I’m_OK_–_You’re_OK. Azon kívül, […]
A tartós boldogság-érzet okait vizsgálta egy oxfordi tanulmány (Oxford Brookes University, Oxford Happiness Project, Peter Hills, Michael Argyle, UK). https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0191886900002294 Konklúzióként arra jutott, hogy az extavertáltság nem mindig korrelál a boldogsággal. Ez a konklúzió szemben áll sok korábbi vizsgálattal, amelyek szerint az extrovertáltabb emberek boldogabbak. Az empirikus tanulmány arra jutott, hogy szorosabb kapcsolat van a boldogság […]
Az emberek többsége az ellenség legyőzésére, megsemmisítésére törekszik, talán ösztönösen, talán a média, a politikusok csatái, a filmek és sorozatok vagánynak tartott „mit nekem” hősei, hősnői látványosan harcos viselkedését tartva követendőnek. Pedig az ilyen csaták rengeteg energiát felemésztenek és csak ritkán vezetnek eredményre, kimerítő dolog a másik aláásására, az örökös hadakozásra és hatalomfitogtatásra berendezkedni. Másik […]
Lépten nyomon kritizálunk, bírálunk, minősítünk. Másokat is, magunkat is. Már tinédzserként rájöttünk, hogy sok (látszólagos) előnye van mások leszólásának. Szúrós véleményalkotásaink nyomán saját kíválóságunkat bizonyíthatjuk magunknak és a külvilágnak. Pontosabban ezt hisszük. Elmagányosít és „lehúz” Ha viszont jobban belegondolunk, a bírálat, a megítélés egyben azt is jelenti hogy falakat vonunk magunk köré. Csattanós megjegyzéseinkkel egyben elhatároljuk […]
Ki ne szeretné, ha mások szimpatikusnak tartják, szeretik, elfogadják, értékelik? Kinek ne lenne fontos, hogy jókat gondoljanak róla? Valamiért meg vagyunk győződve arról, hogy minél többet adunk másoknak, minél többet teszünk másokért, minél több dolgot megcsinálunk mások kérésére, örömére, minél segítőkészebbnek bizonyulunk, annál jobban szeretnek majd az emberek. Hibás megfelelni akarás Mire vegyes tapasztalatainkból rájövünk […]
Ma már elfogadott nézet, hogy az érzelmi intelligencia (EI/EQ) rendkívül fontos tényező a sikerességben. Fontosabb az IQ-nál. Vállalati vezetők is sorra ismerik fel, hogy szervezetük sikeressége erősen függ az ott dolgozók érzelmi képességeitől. Daniel Goleman négy ismérvet sorakoztatott fel az EQ lényegének leírására. Ha képesek vagyunk felismerni saját érzelmeinket és megértjük, hogy milyen érzelmeink húzódnak […]
Mindenki képes arra, hogy fejlessze empatikus készségeit. Az empátia ereje képessége képes összetartani együtt dolgozó csoportokat egy stresszes, vibráló, gyorsan változó munkahelyi környezetben és egy nehezen összecsiszolódó családban is. Vannak módszerek, amelyekkel a rohanó világunkban is növelhetjük empátiás készségünket annak érdekében, hogy magunkból és a minket körülvevő emberek csoportjából a legjobb teljesítményt és a legösszetartóbb […]
Kolléganőm névnapján minden évben elcsodálkoztam a hatalmas csokrok láttán, amik asztalát borították. Megkérdeztem, hogy éri el ennyi ember elismerését és szeretetét. Azt felelte a válasz egyszerű.“Mindenkit megdicsérek, mindenkivel azt éreztetem, hogy fontos, jelentőségteljes, tehetséges, belevaló, ügyes. És mindenkiben kizárólag olyan dolgot dicsérek ami valóban igaz!” Hát ennyit számít az elismerés! És ennyire ritka is, máskülönben […]
Régóta tudjuk, hogy a főnökkel való kapcsolat a legfontosabb megtartó erő a munkahelyen. Paradox módon beosztottként nagy figyelmet, odafordulást várunk főnökünktől, miközben beosztottjaink irányában sokszor nem vagyunk képesek empatikusan odafordulni. Hiszen sok a munka, rohanni kell, nem nyavalyogni… Vágyunk rá, hogy mások átérezzék helyzetünket, beszélünk is róla, milyen fontos ez akár a munkahelyen is, de […]
Az empatikus és a nárcisztikus emberek különböző szűrőn át látják a valóságot. Nem változtathatjuk meg a másik ember képét a világról. Nem változtathatjuk meg azt sem, hogy a nárcisztikus főnök vagy társ valószínűleg lekicsinyel bennünket és ezt tudtunkra is adja. (Egyedül azon dolgozhatunk – és azon tényleg dolgozhatunk – hogy a magunk által magunkról alkotott […]
Ne várd passzívan, hogy történjen az élet, pláne hogy magától történjen valami jó! Tudomásul kell vennünk, hogy mi gyakoroljuk nap mint nap az életet és mi tehetünk azért, hogy jónak is láthassuk! Túlságosan sokat vagyunk hajlamosak panaszkodni és túl könnyen megengedjük magunknak, hogy dagonyázzunk kényelmes áldozatszerepeinkben. Csak mi döntjük el, áldozatok vagyunk-e vagy kalandokat átélő […]
Amennyire jó dolog ha empatikusak tudunk lenni és képesek vagyunk másokat megérteni, annyira energiaelszívó feladat ennek terhét viselni a nyüzsgő mindennapokban. Az empatikus emberek közös jellemzője, hogy meglehetősen érzékenyek és kifinomultan érzékelik környezetük vibrálását. Rengeteg információt fel tudnak fogni és meg tudnak érteni az őket körülvevő világból ami végtelenül fárasztó. Ebből következően másoknál nagyobb megterhelést […]
Kötődési stílusunk átszövi kapcsolatainkat. Arra is hat, hogyan választunk társat. Arra is, hogyan teljesednek ki kapcsolataink. És arra is, hogyan végződnek. Épp ezért, ha megértjük kötődési mintáinkat, meg fogjuk érteni, hogy kapcsolatainknak mik az erős és sérülékeny pontjai. És megértjük, hogyan jöjjünk ki kapcsolati nehézségeinkből. Ezek a mintázatok kicsi gyerekként alakultak ki bennünk, és utána […]
– Ha filmet nézünk: Figyeljük meg, milyen érzéseket vált ki belőlünk a film története. Figyeljük meg, milyen érzéseket vált ki egy-egy jelenet. Milyen érzéseket keltenek külön külön a szereplők tettei, választásai, hogyan érezhetik magukat a bőrükben a karakterek, milyen lehet a cipőikben lenni. Melyik szereplővel mennyire vagyunk képesek azonosulni és miért? Milyen tulajdonságokat fedezünk fel […]
Egyre többet hallunk, olvasunk a robotokkal feltöltött jövőbeli munka világáról. Sok munkafajta egy-az-egyben lecserélhetővé válik számítógépekre, ez biztos. Mire kell készüljünk és hogyan érhetjük el, hogy 10-20 év múlva is sikeresek lehessünk a munkaerőpiacon, legyen feladatunk, bevételünk, jövedelmünk? Miben lesz jobb nálunk a mesterséges intelligencia? A mesterséges intelligencia sok tekintetben fejlettebb lesz az emberi agynál, […]
Az erőszakmentes kommunikáció atyja Marshall Rosenberg 1995-ben hunyt el. Az egész világon megismerték nevét és munkásságát, mert azt tanította, hogy a saját és a másik ember érzéseinek felismerése és tiszteletben tartása mentén sokkal tisztábban, sikeresebben és eredményesebben kommunikálhatunk embertársainkkal és érhetjük el a céljainkat. Az elmélet szerint az emberek közötti konfliktusok oka alapvetően az, hogy […]
Ha rájöttél, hogy narcisztikus vagy, talán nagyon összezavarodtál és keresed a választ, ki is vagy Te valójában. Lehet, hogy gyakran kritizálsz másokat de te magad nehezen fogadod el az apró bírálatot is. Lehet, hogy úgy érzed, kiválóbb, különlegesebb, rátermettebb, előrébb való vagy másoknál. Lehet, hogy folytonosan mások csodálatára, elismerésére van szükséged. Lehet, hogy mindig győzni […]
Tud-e változni a passzív-agresszív narcisztikus? Igen! De csak akkor, ha ő maga érzi úgy, hogy változásra van igénye. Ha szeretne javítani emberi kapcsolatain, ha szeretne tudatosabb és önmagát felvállaltabb életet élni. Ha tudatosan elmélyíti önismeretét és felismeri, hogy hogyan korlátozza magát és kapcsolatait viselkedésével. Akkor sikerülhet! A narcisztikus személyiségzavar hallatán leginkább a nyíltan grandiózus, önbizalommal […]
Az empátia tudománya, mire tanítsuk gyermekeinket? Az empátia fontos érzelmi képességünk. Minden szülő jól teszi, ha tanítani igyekszik gyermekének, hogyan legyen empatikus. Ez minden gyermek esetében fejleszthető, függetlenül attól, hogy veleszületett tulajdonságai szerint mennyire képes mások megértésére és mások helyzetének átélésére. Gyermekeink jobb empátiás képességgel jobb, beleérzőbb kapcsolatok építésére lesznek képesek felnőtt korukban. Az empátia […]
Boldogok leszünk? Tanult gondolkodási sémáink szerint ha szorgalmasok vagyunk, sokat tanulunk és dolgozunk, akkor sikeresek leszünk, ha sikeresek leszünk akkor pedig boldogak is leszünk. Ha megtaláljuk az álommunkát, megszerezzük az álom-előléptetést, ha lefogyunk öt kilót, akkor még boldogabbak leszünk. Csakhogy a tapasztalat pont a fordított ok-okozati sorrendet mutatja: ha alapvetően örömteli, boldog életet élünk, az […]
A humor a legjobb orvosság – halljuk olyan sokszor. Humorral és nevetéssel lehet a talán a legkönnyebben emberi kapcsolatokat építeni és ápolni. Vannak, akik többet képesek nevetni, mint mások. Humorérzékük valóban boldogabbá is teszi őket szomorkodó társaiknál. „Ha elcsúszol egy banánhéjon, az emberek nevetnek rajtad. De ha elmeséled az embereknek, hogy elcsúsztál egy banánhéjon, a […]
Érzelmi intelligenciánk egyrészt annak kifejezője, mennyire vagyunk képesek megérteni saját érzéseinket, és mennyire értjük meg, hogyan hatnak tetteink másokra. Ehhez tartozik az is, mennyire tudjuk a többiek érzéseit megérteni és befolyásolni. Daniel Goleman az érzelmi intelligencia elemeit öt pontba szedte össze. (Ön)tudatosság – saját érzelmeink megértése. Önkontroll – érzelmeink kontrollálása. Motiváció – a magas EQ-val […]
James Altucher író és vállalkozó 80 kiemelkedően sikeres embert kérdezett arról, mi az, amit az életről “tudni érdemes”. Az élet évtizedekben mérhető. Túl sok ember egyszerre vágyik boldogságra, szeretetre, pénzre, kapcsolatokra, és mindent azonnal akarunk, sőt már tegnapra. Belül ürességet érzünk, és azt hisszük, csak akkor lehetünk boldogok, ha még ezt meg ezt megkaphatjuk… Pedig […]
A meghallgatás művészete 3: személyes hatékonyság Korábban írtam már arról, milyen körülmények hátráltathatják figyelmünket amikor meghallgatunk valakit, hogyan legyünk embertársaink figyelmes meghallgatói, milyen stratégiák közül választhatunk tudatosan, melyik módszert hogyan lehet jól alkalmazni Stephen Covey megfogalmazásában “a legtöbb ember nem a megértés, hanem a válaszolás céljával hallgatja meg a másikat”. Emiatt pedig pont a megértésen […]
Szent-Györgyi Albert úgy jellemezte a szintrópiát, mint az élő szervezet belső szükséglete saját maga tökéletesítésére, belső egységének megteremtésére, egészségének helyreállítására. A kínaiak ugyanezt chi-nek, az ayurvédában prana-nak nevezik. Ismert, hogy a szervek, a test, a szellem, az érzelmek, sőt az ember és a világ között erős energiakötelékek teremtenek kapcsolatot. A modern orvoslás és a hagyományos […]
Mindannyian tapasztaljuk hogy fájdalmaink oka néha fizikai, néha érzelmi. Gyakorlatilag minden esetben, ha valami nem úgy történik, ahogy elképzeljük és ahogy szeretnénk, fájdalmat érzünk. A mentális fájdalmat ráadásul nehezebb elviselni a fizikainál. Ügyfeleimnek sem ígérhetem soha, hogy létezne módszer az érzelmi fájdalmaktól való megszabadulásra, de azt igenis elérhetjük, hogy ha mérlegre tesszük fájdalmainkat és örömeinket, […]
Az empátia, azaz a beleérzőképesség és megértés hasznos kapcsolatainkban. Gyógyít. Hogyan erősítsük? Gyakoroljunk! 1. Képzeljük magunkat a másik ember helyébe. Hogy érezheti magát egy helyzetben? 2. Ha van róla gyerekkori fényképünk, nézzük meg, képeljük el őt, mint egy sérülékeny gyermeket. 3. Igyekezzünk pártfogóan, gondoskodóan, fordulni társunk felé, ezzel növelhetjük szeretetünket és együttérzésünket. 4. Tegyük félre […]
Ha sokszor elmondunk magunknak valamit, az nemcsak meggyőződésünkké válik, hanem agyunk és testünk is “magáévá teszi”. Kutatások szerint, ha egy kijelentést naponta kétszer elmondunk magunknak, agyunk 21 nap alatt magába vési a gondolatot. Ezért egészségünkre is vigyázhatunk úgy, hogy “bebeszéljük” magunknak, egészségesek, fittek vagyunk. Ha vannak gyerekeink, nekik is megtaníthatjuk az ilyen gondolatok hasznosságát. Összeszedtem […]
„A következő nap azt mondta a Mester: – Haj, könnyebb utazni, mint megállni. A tanítványok persze tudni akarták, hogy miért. – Azért, mert amíg utazol valamilyen cél felé, addig álmodozhatsz róla. Amikor megérkezel, a valósággal nézel szembe. – De hogyan változhatunk meg, ha nincsenek céljaink és álmaink? – kérdezték az elámult tanítványok. – Az igazi […]
Bronnie Ware Életkönyv című könyvében idős emberek ápolása során szerzett tapasztalatait szedte össze. Mindannyiukkal sokat beszélgetett az életüktől, és arról, mi az, amit visszatekintve már bánnak, amit másképp csinálnának. Az elmesélt élettörténetek nagyon különbözőek, viszont azok a dolgok, amiket az emberek jellemzően bánnak haláluk előtt, meglepően hasonlóak minden ember esetén. 1. Bárcsak önmagamhoz hűen éltem […]
Sokan küzdenek azzal, hogy haragjukon nehéz úrrá lenniük, úgy érzik, ez megnehezíti boldogulásukat, munkahelyi és magánéleti kapcsolataikat. Haragunk kezelésének legfontosabb lépése, hogy megértsük az okát. Na jó, de hogyan tovább? Mit tehetünk a gyakorlatban dühünk megfékezésére? Sokszor kerültünk bajba, mert haragtól vezérelve mondtunk vagy tettünk olyasmit, amit „nem kellett volna”. Nagyon nehéz a hirtelen felhalmozódott […]
Folyamatosan “útkereszteződéseknél” járunk. Problémákkal szembesülünk. Ha nem találunk időben megoldást, nem érjük el céljainkat. Nem tudjuk pontosan, hogyan oldjuk meg gondjainkat, de azt tudjuk, hogy könnyebb lenne, ha nem lennének olyan emberek körülöttünk, akikkel nehéz szót érteni, akikről tudjuk, hogy “úgysem tudjuk” őket meggyőzni. Amikor megszülettünk, semmit nem tudtunk a világról, majd gyorsan tanultunk, főleg […]
Virginia Satir A család együttélésének művészete c. könyve nyomán: Az önértékelés olyan képességünk, amelynek segítségével értékesnek tarthatjuk saját énünket, s méltósággal, szeretettel, bánunk önmagunkkal. A magas önértékelésű emberekből becsületesség, őszinteség, felelősség, együttérzés, szeretet, kompetencia árad. Ha magas az önértékelésünk, azt érezhetjük, hogy számítunk, hogy a világ jobbá válik általunk. Hiszünk saját alkalmasságunkban. Tudunk segítséget is […]
Sokan számolnak be arról az engem felkeresők közül, hogy lelki egyensúlyuk fenntartása érdekében kipróbálták már a meditációt. Meditáció segítségével kétségtelenül segíthetjük egészségünk és nyugalmunk fenntartását, szellemi képességeik jobbítását, fejleszthetjük érzelmi intelligenciánkat. A hagyományos keleti vallásokban a meditáció a lelkiség és vallási szertartások része volt. A meditáció tanára egyben filozófiai, vallási, erkölcsi oktató szerepét is betöltötte. […]
1. Teljesíthető elvárásokat állítsak magam elé! – Ne akarjak tökéletes lenni! – Hagyjam abba a másokkal való összehasonlítgatást! 2. Negatív érzések elengedése – Engedjem el a múlt történéseit, hibáit! Csak a mára és a jövőre koncentráljak! Nem érdemes rágódni a múlton! – Bocsássak meg magamnak minden hibámért! – Csak pozitív szavakkal jellemezzem magam! 3. Törődjek […]
Érzelmi intelligenciánk abban segít, hogy megértsük, kifejezzük, megjósoljuk és befolyásoljuk magunk és mások viselkedését. Vezetői képességeink, csapatjátékos képességeink, döntéshozási képességünk, munkahelyi stressz tűrő képességünk mind egyenes összefüggésben állnak érzelmi intelligenciánkkal. Tudatosítsuk érzelmeinket! 1. Mit érzek most? 2. Milyen érzelmek kísérték végig a napomat? 3. Hogyan és minek a hatására változtak az érzelmeim a nap során? […]
Elsősorban pályakezdők figyelmébe ajánlom ezt a cikket. A hatékony írásbeli és szóbeli kommunikáció nagymértékben növeli esélyeinket arra, hogy észrevegyenek, elismerjenek, előléptessenek bennünket. – Világos, tömör, célratörő maileket írjunk. A lényegi üzenettel kezdjük, egyszerű nyelvezetet használjunk, tördeljük bekezdésekbe mondandónkat és a lényeget a bekezdések elejére vegyük. Sose tegyünk fontos csatolmányt egy másik csatolmányon belülre! Így több […]
Korábbi írásom folytatásaként adok még egyszerű ötleteket boldogságunk kézbevételére. – Mindig legyen célunk, amit magunk előtt láthatunk Ha vannak céljaink, az motivációt, izgalmat, kihívást jelent, célunk teljesülését pedig mindannyian örömmel éljük át. Fontos viszont, hogy nagyon is reális, elérhető dolgokat tűzzünk magunk elé. Kísérlet: – Gondoljunk valamilyen elérendő dologra és most azonnal tegyünk valamit azért, […]
Vegyük kézbe boldogságunkat néhány nagyon egyszerűen betartható szabály mentén. Sokunk számára a boldogtalanság egyik forrása, hogy a médiában nekünk címzett hirdetések szerint attól leszünk boldogok, ha ezt is, azt is megvesszük, erre is, arra is befizetünk, ebből is, abból is a nagyobbat, drágábbat választjuk. Ezt persze senki nem győzi, mert nincs megállás, és ráadásul a […]
Jó dolog nyerni, nagyon rossz veszíteni. A baj az, hogy azok a szülők, akik hajlamosak “vesztesnek” érezni magukat (és ezért másokat okolni), sajnos “vesztes” gyerekeket nevelnek, akaratlanul is. Mivel senki sem lehet örökké a győztes oldalon, leghasznosabb az időnként elkerülhetetlen kudarc érzését élhetőbbé, elfogadhatóbbá tenni, méghozzá nagyon tudatosan. Már az is valamit segít, ha olyan […]
Mielőtt komolyan összekötnénk életünket partnerünkkel, sok minden mellett arról is érdemes minél teljesebb képet szereznünk, hogy társunk hogyan vélekedik gyermekvállalás, gyermeknevelés kérdésében. Minél többet megtudunk egymásról, annál sikeresebb lehet együttélésünk. Sokszor esünk abba a hibába, hogy társunkkal kapcsolatban előfeltételezésekbe bocsátkozunk. Főleg a kapcsolat elején azt feltételezzük, hogy biztos ő is pont úgy képzel és képvisel […]
Ha kapcsolatunk komolyra fordul valakivel, esetleg összeköltözést, esküvőt, közös gyermeket tervezünk, győződjünk meg arról, hogy valóban elég jól ismerjük-e őt. Így későbbi konfliktusaink veszélyét csökkentethetjük közös utunkon. Ha beszélgetünk társunkkal, pár dolgot tartsunk szem előtt. – Nem kihallgatásról van szó, hanem a beszélgetés lehetőségéről, kölcsönösen. – Sose ítélkezzünk! Örüljünk minden új dolognak, amit megtudunk egymásról! […]
Azoknak a pároknak, akik között erős kötelékek vannak, megmarad kíváncsiságuk a másik belső élete, érzései és félelmei iránt hosszú távon is. A kapcsolat mélységének ápolására legjobb, ha belső világunkról beszélgetünk társunkkal. Hogyan nyithatjuk meg társunkat, hogyan érjük el, hogy megossza velünk rejtett világát? Példának itt áll néhány kérdés. Milyen volt a napod? Nagyon egyszerű kérdés, […]
Martin Seligman a pozitív pszichológia atyja észrevette és vizsgálataival bebizonyította, hogy “tanult tehetetlenség” alakul ki emberben és állatban egyaránt, ha sok sikertelenséget tapasztal. Egy általa végzett kutyakísérletben az állatok áramütéseket kaptak, valahányszor ki szerettek volna menekülni ketrecükből. A fájdalmas tapasztalatok során előbb-utóbb beletörődtek sorsukba, elvesztették motiváltságukat, és akkor sem próbáltak menekülni, amikor megnyitották számukra az […]
A boldogságról Egy közelmúltban készült felmérés szerint boldogságot tekintve mi magyarok “hátul kullogunk”. A világ legboldogabb országai Dánia, Norvégia, Svédország. Magyarország a felmérésben szereplő 156 ország közül a 110. helyet kapta, Mongólia és Vietnam után. Ez a kutatás objektív változókat vett figyelembe, mint pl. várható élettartam, munkanélküliség, szociális ellátórendszerek hatékonysága. Mégis tudjuk itt […]