Kommunikáció fejlesztése: szeretnék beszélgetni, de hogyan?

A munkám során gyakran találkozom olyan emberekkel, akik okosak, kedvesek és felkészültek, mégis nehezen szólalnak meg társaságban vagy munkahelyi helyzetekben. Nem azért, mert ne lenne mondanivalójuk, hanem mert bizonytalanok abban, hogyan kapcsolódjanak másokhoz.

Pedig a kommunikáció fejlesztése lehetséges.

Akár új emberekkel szeretnél könnyebben beszélgetni, akár munkahelyi értekezleten szeretnél magabiztosabban megszólalni, a kommunikáció tanulható készség. A kapcsolatteremtés, a figyelmes jelenlét, az önérvényesítés és a beszélgetések életben tartása mind fejleszthető.

Ebben a cikkben ehhez találsz egyszerű, kipróbálható ötleteket és gyakorlatokat.

A cikk tartalma:

• 6 ötlet a kapcsolatteremtésre
• 10 ötlet beszélgetés kezdeményezésére
• 3 + 2 kérdés ötlet a beszélgetés életben tartására
• Kommunikáció fejlesztése a munkahelyen
• Hogyan szólalj meg az értekezleten?
• A kommunikáció fejlesztése miért fontos a karriered szempontjából?

Kommunikáció fejlesztése: ötletek

1. Kapcsolatteremtés 

1. Keresd a hasonlóságokat! Van akivel könnyebb, van akivel nehezebb kapcsolatot teremteni, de alapvetően minden ember nyitott mások irányába. Mindig könnyebb a kapcsolatteremtés azokkal, akik valamilyen módon a “sorsközösségünkhöz” tartoznak. Kik ők? Akik valamilyen szempontból hasonló helyzetben vannak, mint mi: a “kismamák”, a “sportklub látogatói”, a “sörivók”, a “multicégesek”, a “nőtársak”, “férfitársak”, a kortársak/hasonló korúak, a nézőközönség tagjai, a “nyaralók”, a „gyerekes szülők”, a „kutyások”, a „környékbeliek” stb. Fedezd fel őket!
2. Mosolyogj! A pozitív hozzáállás, a kedvesség vonzza az embereket.
3. Légy önmagad! Ne próbálj meg valaki másnak látszani. Sem azért, hogy felfigyeljenek rád, sem azért, hogy megfelelj másoknak. Az emberek megérzik a hamisságot. Ha önmagad vagy, vonzóbbnak találnak.
4. Légy jelen! Ha valaki beszél hozzád, rá figyelj és őt nézd. Ne más dolgokra gondolj. Figyeld a testbeszédét és az arckifejezését, hogy jobban megértsd, mit érez és mit gondol.
5. Légy türelmes! A kapcsolatok kialakítása időbe telik. Ne siettesd, mert lehet, hogy a másik csak lassan épít bizalmat.
6. Készülj fel előre! Társasági magabiztosságunk fejleszthető és természetesen is fejlődik életkorunkkal, tapasztalatainkkal. Önbizalmadat viszont fejlesztheted azzal, ha előre felkészülsz a társasági helyzetekre és gyakorolsz.

2. Kommunikáció fejlesztése: beszélgetést kezdeményezni 

1. Kezdj egyszerű kérdéssel. Összejövetelen olyan témával fordulj egy ismeretlen felé, ami összefügg az összejövetel céljával.
2. Ha ilyen nem jut eszedbe, akkor kérdezz vagy jegyezz meg valami egyszerű dolgot az aktuális helyzet kapcsán.
3. Esetleg kérj segítséget! Kérj például eligazítást, hogy lehet eljutni valahova, vagy mikor kerül sor valamire.
4. Csatlakozz olyan csoporthoz, akik már beszélgetnek. Ne hívd külön fel magadra a figyelmet, adj nekik időt, hogy észrevegyenek. Egy csoport beszélgetésébe mindig könnyebb bekapcsolódni.
5. Kérj ajánlást valamire.  Könyv, zene, film, szakmai téma, bármi jó ami releváns lehet.
6. Kérdezd a beszélgetőtársad véleményét valamiről. Hadd beszéljen magáról, vagy valamiről ami neki fontos. Figyelj rá és arra amit mond. Jó benyomást kelt a másikban, ha érzi, hogy „jelen vagy”.
7. Előre írj listát lehetséges témákról. Ez segíthet megnyugodni és felkészülni, hogy eszedbe jusson valamilyen használható gondolat.
8. Tervezz meg előre néhány kifejtendő kérdést, amit szépen sorban feltehetsz majd. Az eldöntendő kérdéseket messziről kerüld el.
9. Gyakorolj a tükör előtt. Próbálj beszélgetést kezdeményezni egy képzeletbeli személlyel.
10. Keress támogató barátot, vagy családtagot, esetleg szakembert, aki segít, akivel megoszthatod a tapasztalataidat, aki megerősít és segít a kommunikáció fejlesztése során.

Ha úgy érzed, sokszor nem azért maradsz csendben, mert nincs mondanivalód, hanem mert bizonytalan vagy, érdemes az önbizalom kérdésével is foglalkoznod. A magabiztosság és a kommunikáció ugyanis szorosan összefüggnek. Olvasd el ezt is:  Magabiztosság fejlesztése

3. Kérdés-ötletek:

• Honnan ismered az itt lévő embereket?
• Milyen régóta tartozol ide/vagy itt/veszel részt?
• Miért jöttél ide? Mi hozott ide?
• Hogy tetszik a rendezvény?   … a helyszín? … az előadás? … a csapat?… a város?… a folyó?… az épület?…

Ha olyan választ kapsz, amihez kapcsolódni tudsz, könnyű dolgod van. Na de ha nem?

4. A kommunikáció életben tartása

Életvezetési tanácsadás során gyakran gondolkodunk azon, hogyan tarthatunk életben egy beszélgetést. A társalgások általában azért szoktak elhalni, mert

1. az egyik félnek nem jut eszébe semmi, amit mondhatna
2. valamelyik fél nem találja elég érdekesnek a témát.

Ha olyan választ kapsz, amihez nem tudsz kapcsolódni, legyenek készenlétben következő, további  kérdéseink, például:

• „Milyen napod volt eddig? Hogy telt eddig a nap? Hogy telt eddig a nyaralás? Milyen itt dolgozni? Hogy tetszik a rendezvény?”
• „Szép ez a hely itt, szinte mediterrán. Neked melyik a kedvenc országod?”

Jegyezd meg, hogy minden ember elsősorban magával szeret foglalkozni és elsősorban az őt érdeklő témákról szeret beszélgetni. Hacsak nincs valamilyen intenzív személyes érdeklődése az irányodban, akkor elunja magát, ha főleg csak rólad van szó.

Ezért ha a kommunikáció fejlesztése a célod, muszáj, hogy valamilyen közös érdeklődési területet felfedezz, még jobb ha valamilyen hasonlóságot sikerül találni. A hasonlóság felfedezése mindig közelebb hozza az embereket.

5. Hogy találj hasonlóságot? Példák

• „Nahát nálatok is van szelektív szemétgyűjtés… milyenek a tapasztalataid?”
• „Ezek szerint az önkormányzat nálatok is sokat költ a terek szépítésére. Milyennek találod ezt a magújult teret? Milyen érzés meglátni a virágokat?”

6. Figyelem fenntartása – a non-verbális kommunikáció fejlesztése

A kommunikáció fejlesztése nemcsak a megfelelő mondatok megtanulását jelenti. Nagyon sokat számít az is, hogyan vagy jelen a beszélgetésben. Nem kell tudatosan utánoznod a másik embert vagy különleges technikákat alkalmaznod. Sokkal fontosabb, hogy érdeklődőnek és figyelmesnek hass.

Figyelj arra, hogy:

• időnként tarts szemkontaktust,
• ne szakítsd félbe a beszélgetőpartneredet,
• bólintással vagy rövid visszajelzésekkel jelezd, hogy figyelsz,
• fordulj a másik felé,
• hagyj időt neki arra, hogy végiggondolja a válaszát.
• néha összegezd, ismételd meg az általa elmondottakat, pl: „Szóval nem tudod még, hogy hova utazz Ázsián belül.”
• Tükrözd a partner viselkedését, pl:
  • • vegyél fel hasonló testhelyzetet
    • beszélj az övéhez hasonló tempóban és energiával
    • gesztikulálj hozzá hasonlóan

Ha nyitottan, érdeklődően és figyelmesen vagy jelen, máris sokat tettél a jobb kommunikációért.Az emberek általában nem arra emlékeznek, hogy pontosan mit mondtál nekik, hanem arra, milyen érzés volt veled beszélgetni.

7. A jó kommunikáció egyik alapja: a szociális kompetencia

A kapcsolatteremtés, az empátia, az együttműködés és a konfliktuskezelés mind olyan készségek, amelyek fejleszthetők. Ezeket nevezzük összefoglalóan szociális kompetenciáknak. Kapcsolódó cikk: Szociális kompetenciák

Kommunikáció fejlesztése a munkahelyen

Sokan azt gondolják, hogy a kommunikáció fejlesztése elsősorban társasági helyzetekben fontos. Pedig a munkahelyen talán még nagyobb jelentősége van.

Nemcsak az számít, hogy jó szakember vagy-e, hanem az is, hogy el tudod-e mondani az ötleteidet, mersz-e kérdezni, tudsz-e visszajelzést adni vagy segítséget kérni.

A munkám során gyakran tapasztalom, hogy sok kiváló szakember nem a tudása miatt akad el a karrierjében, hanem azért, mert bizonytalanul kommunikál. Nem szólal meg értekezleten, nem meri képviselni az álláspontját vagy nehezen kezdeményez beszélgetést kollégáival.

A jó hír az, hogy a kommunikáció ugyanúgy fejleszthető, mint bármely más készség.

A jobb kommunikáció segíthet abban, hogy

• magabiztosabban szólalj meg értekezleteken,
• könnyebben építs kapcsolatot kollégáiddal,
• jobban kezeld a konfliktusokat,
• eredményesebben együttműködj másokkal,
• nagyobb eséllyel lépj előre a karrieredben.

Mit mondj, ha nehezen szólalsz meg értekezleten?

Sokan úgy érzik, hogy csak akkor érdemes megszólalniuk, ha valami igazán különleges gondolatuk van. Emiatt inkább csendben maradnak, miközben mások sokkal gyakrabban hallatják a hangjukat.

Pedig a legtöbb esetben nincs szükség tökéletes mondatokra.

Kezdhetsz például ilyen egyszerű mondatokkal:

• „Van egy ötletem, hadd mondjam el röviden.”
• „Én ezt egy kicsit más szemszögből látom.”
• „Segítenél pontosítani, mire gondolsz?”
• „Egy dolgot még hozzátennék.”
• „Nekem az a tapasztalatom, hogy…”

Nem kell mindig a leghangosabbnak lenned. Sokszor elég, ha egyetlen jól időzített, átgondolt hozzászólással kapcsolódsz a beszélgetéshez.

Ha nehezen szólalsz meg, próbáld ki azt is, hogy már az értekezlet előtt eldöntöd: legalább egyszer hozzá fogsz szólni. Nem kell nagy dolgot mondanod. Lehet egy kérdés, egy rövid észrevétel vagy egy saját tapasztalat.

Az önbizalom gyakran nem előzi meg a cselekvést, hanem a cselekvésből születik meg. A kommunikáció fejlesztése különösen fontos a munkahelyen. Egy jól megfogalmazott kérdés, egy asszertív visszajelzés vagy egy magabiztos megszólalás sokszor többet számít, mint gondolnád. További tippeket találsz itt: Munkahelyi kommunikáció

Kommunikáció fejlesztése: miért fontos a karriered szempontjából?

Sokan úgy gondolják, hogy a karrier elsősorban a szakmai tudáson múlik. Természetesen fontos, hogy érts a munkádhoz, de hosszú távon legalább ennyire számít az is, hogyan kommunikálsz másokkal.

• El tudod mondani az ötleteidet?
• Kérsz segítséget, ha elakadsz?
• Képes vagy visszajelzést adni vagy fogadni?
• Meg tudod védeni az álláspontodat úgy, hogy közben megmaradjon a jó kapcsolat a másikkal?

Ezek mind olyan készségek, amelyek jelentősen befolyásolják a munkahelyi sikert.

Sokan összekeverik az asszertivitást az erőszakossággal. Pedig az asszertív kommunikáció arról szól, hogy úgy képviseled a saját érdekeidet, hogy közben tiszteletben tartod a másik ember szempontjait is. Erről részletesen itt írok: Asszertív kommunikáció

A munkám során gyakran találkozom olyan emberekkel, akik kiváló szakemberek, mégis háttérbe szorulnak. Nem azért, mert kevésbé tehetségesek, hanem mert

• nehezen szólalnak meg értekezleten,
• bizonytalanok konfliktushelyzetben,
• nehezen kérnek segítséget,
• nem merik képviselni az érdekeiket,
• vagy egyszerűen nem tudják megmutatni a tudásukat.

Eközben mások, akik talán nem rendelkeznek nagyobb szakmai tudással, könnyebben építenek kapcsolatokat, magabiztosabban kommunikálnak és gyakrabban kapnak lehetőséget.

Állásinterjún is számít, hogyan kommunikálsz

Egy állásinterjún nemcsak a szakmai tudásodról alkotnak képet, hanem arról is, hogyan fogalmazol, mennyire vagy magabiztos és hogyan kapcsolódsz a másik emberhez. Ha álláskeresés előtt állsz, ezt a cikket is ajánlom: Állásinterjú kérdések

Introvertáltként is lehet jó kommunikátor

Sokan azt gondolják, hogy csak a nyitott, extrovertált emberek kommunikálnak jól. Ez nem igaz. Az introvertált emberek gyakran kiváló hallgatók, figyelmesek és mély kapcsolatokat tudnak kialakítani.

Ha magadra ismertél, olvasd el ezt is: Introvertált jelentése

Ha a túl sok alkalmazkodás okoz nehézséget

Előfordul, hogy nem a kommunikációs készség hiányzik, hanem az, hogy nehezen állsz ki magadért, túl sokat alkalmazkodsz vagy félsz a konfliktusoktól. Ebben segíthet ez a cikk: Hogyan fogadjam el magam?  Vagy ez: Független vagy csapatjátékos?

A kommunikáció fejlesztése ezért nem pusztán arról szól, hogy könnyebben beszélgetsz másokkal. Segíthet abban is, hogy

• magabiztosabban állásinterjúzz,
• jobb kapcsolatot alakíts ki a kollégáiddal és a vezetőddel,
• könnyebben kezeld a munkahelyi konfliktusokat,
• határozottabban képviseld a véleményedet,
• és végső soron olyan karriert építs, amelyben jól érzed magad.

Sokszor látom, hogy az emberek önbizalomhiánynak gondolják azt, ami valójában kommunikációs bizonytalanság. Nem azért hallgatsz egy értekezleten, mert nincs jó gondolatod. Nem azért nem váltasz munkahelyet, mert nincs elég tudásod. Nem azért nem kéred meg a munkád árát, mert nem érdemled meg. Lehet, hogy csak hiányzik a magabiztosság és kommunikációs rutin, amely segítene megmutatni magad. A jó kommunikáció nem velünk született, hanem tanulható, fejleszthető.

Ha úgy érzed, hogy a kommunikáció, az önbizalom vagy a munkahelyi kapcsolatok területén szeretnél fejlődni, szeretettel várlak karrier tanácsadásra.

Együtt megnézhetjük, mi akadályoz jelenleg, és hogyan tudsz magabiztosabban, önazonosabban jelen lenni a munkahelyeden és a mindennapi kapcsolataidban is.

Ha úgy érzed, hogy sokszor nehezen szólalsz meg, bizonytalan vagy munkahelyi helyzetekben, vagy egyszerűen szeretnél magabiztosabban kommunikálni, nem vagy egyedül.

A kommunikáció fejlesztése nem arról szól, hogy megváltoztasd önmagad. Sokkal inkább arról, hogy megtaláld a saját hangodat, és merd megmutatni azt, ami már most is benned van.

Karrier tanácsadóként és HR szakértőként gyakran segítek olyanoknak, akik szeretnének könnyebben kapcsolatot teremteni, határozottabban kiállni magukért vagy magabiztosabban jelen lenni a munkahelyükön.

Ha szeretnél ezen dolgozni, várlak szeretettel:

Kapcsolat

Olvass tovább:

Hogyan éljünk együtt egy szuperérzékeny társsal?

Szuperérzékenység a munkahelyen

Önértékelés: Virginia Satir nyomán

Önbizalomnövelés és önértékelés: Virginia Satir nyomán

Mik az erosségei? Jó válasz az interjún

Munkahelyváltás. Honnan tudjam, hogy eljött az ideje?

Állásinterjú. Milyen hibát ne kövess el?

Jó könyvek a téma kapcsán: itt

Tomori Nóra, életvezetési tanácsadó, karrier tanácsadó, coach

További ötleteket találhatsz itt

keresik még: kommunikációfejlesztés, beszélgetés kezdeményezés, kapcsolatépítés, társasági kezdeményezőkészség