Hogyan fejlesszük érzelmi intelligenciánkat?
Érzelmi intelligenciánk egyrészt annak kifejezője, mennyire vagyunk képesek megérteni saját érzéseinket, és mennyire értjük meg, hogyan hatnak tetteink másokra. Ehhez tartozik az is, mennyire tudjuk a többiek érzéseit megérteni és befolyásolni.
Daniel Goleman az érzelmi intelligencia elemeit öt pontba szedte össze.
- (Ön)tudatosság – saját érzelmeink megértése.
- Önkontroll – érzelmeink kontrollálása.
- Motiváció – a magas EQ-val rendelkező emberek rendszerint motiváltak, szeretik a kihívásokat.
- Empátia – a többi ember érzéseinek megértése, helyzetükbe való beleélés képessége.
- Együttműködés – mások segítése, jó kapcsolatok fenntartása.
Fejlesszük érzelmi intelligenciánkat!
- Figyeljük meg, hogyan kommunikálunk másokkal. Figyeljük meg, hogyan gondolkodunk. Előfordul, hogy azelőtt jutunk következtetésre, hogy minden tényt megvizsgálnánk? Előfordul, hogy ítélkezünk? Hogy kategóriákban, fekete-fehéren gondolkodunk? Legyünk magunkkal őszinték. Igyekezzünk nyitottan és elfogadóan meghallgatni mások véleményét, igényeit! Ne gondolkodjunk ítélkezően! Maradjunk a lehető legnyitottabbak a miénktől eltérő gondolkodásra!
- Vizsgáljuk meg magunkat munka közben. Másoktól várjuk az elismerést eredményeinkért? Vagy belülről várjuk és adjuk meg magunknak a dicséretet? Magunktól várjunk értékelést a teljesítményünkért! Magunkat dicsérjük meg, valahányszor csak lehet! Függetlenítsük magunkat mások véleményétől, ítéleteitől, szándékaitól! Még egy fontos dolog: szándékaink alapján ítéljük meg magunkat!
- Csináljunk önértékelést! Mik a gyengeségeink? Képesek vagyunk elfogadni magunkat a tökéletlenségeinkkel együtt és szeretettel dolgozni a fejlesztendő területeinken? Kezdjük el!
- Figyeljük meg magunkat stresszhelyzetben! Könnyen kibillenünk az egyensúlyunkból? Hajlamosak vagyunk másokat vádolni a történtekért? Igyekezzünk kontroll alatt tartani érzelmi reakcióinkat és megőrizni nyugalmunkat! Idézzünk fel eseteket, amikor ez sikerült, próbáljuk megismételni!
- Vállaljunk felelősséget viselkedésünkért! Ha megbántjuk valaki érzéseit, legyünk bátrak és kérjünk bocsánatot! Ez sokkal jobb a kapcsolatnak, mintha úgy, tennénk, mintha nem történt volna semmi, vagy ha kerülnénk az illetőt!
- Mielőtt cselekszünk, vizsgáljuk meg, cselekedetünk hogyan érint majd másokat. Képzeljük magunkat az érintett emberek helyébe! Ha muszáj megtennünk valamit ami másoknak nehézséget okoz, gondoljuk át, hogyan segíthetünk nekik a helyzetük megkönnyítésében!
- Igyekezzünk elkerülni mások szidalmazását, és azt, hogy mások viselkedésének értelmezésekor azonnal negatív következtetésekre jussunk. Ha például valaki nem hív vissza telefonon, elsőre talán azt gondolnánk negligált bennünket, de talán csak nagyon elfoglalt volt.
- Ősi, természetes érzésünk a visszautasítottságtól való félelem. Próbáljuk azzal csökkenteni, hogy visszautasítás esetére több különböző lehetőségre gondolunk. Tipikus példa az álláspályázat. „Ha nem kapom meg az állást, mélyen el fogok keseredni.” De gondolkozhatok így is: „Ha nem kapom meg az állást, majd meg fogok kapni valamilyen másikat, ahova azt keresik, amit én tudok”.
- Igyekezzünk a stresszt, aggódást, szorongást csökkenteni. Igyunk sok vizet, kerüljük a koffeint, sétáljunk, fussunk, ússzunk, menjünk fitnesz terembe.
- Ha nehéz emberekkel van dolgunk, igyekezzünk proaktívan viselkedni. Mondjuk, hogy megértjük a helyzetét, a gondolkodását, a nézőpontját. Vázoljuk fel a tényeket, a saját érzéseinket és fogalmazzunk meg egy kérést irányába, ami fontos nekünk.
- Mindannyian magunk döntünk arról, hogyan gondolkodunk, vélekedünk, cselekszünk az élet nehéz pillanataiban. Reménykedésre, vagy elkeseredettségre keresünk okokat, a változások nyereségeire, vagy veszteségeire fókuszálunk. Abraham Lincoln alul maradt nyolc elnökválasztásban, tönkrement két vállalkozása és átesett egy idegösszeomláson mielőtt az USA elnöke lehetett. Edison számtalan kísérletbe belebukott, mire valahára összehozta a villanyégőt.
- Igyekezzünk képesnek és főleg bátornak lenni arra, hogy közeli kapcsolatainkban meg tudjunk és merjünk fogalmazni bensőséges érzéseket, érzelmeket. Ezzel párhuzamosan merjünk mások bensőséges érzelem-megnyilvánulásaira hasonlóan reagálni.
- Merjünk pozitív metakommunikációval is élni, amivel azt üzenjük: „törődök veled”. Ilyen a mosoly, érintés, ölelés, szemkontaktus.
Sikeres érzelmi intelligencia fejlesztést kívánok!
Tomori Nóra, karrier tanácsadó, életvezetési tanácsadó, coach
