Érzelmi intelligencia mérése az állásinterjún – mire készüljünk?

Ma már elfogadott nézet, hogy az érzelmi intelligencia (EI/EQ) rendkívül fontos tényező a sikerességben. Fontosabb az IQ-nál. Vállalati vezetők is sorra ismerik fel, hogy szervezetük sikeressége erősen függ az ott dolgozók érzelmi képességeitől. Daniel Goleman négy ismérvet sorakoztatott fel az EQ lényegének leírására.

1. Ha képesek vagyunk felismerni saját érzelmeinket és megértjük, hogy milyen érzelmeink húzódnak gondolataink és tetteink mögött.
2. Ha képesek vagyunk kezelni saját érzéseinket, és érzelmileg kívánatosabb állapotba tudjuk mozdítani magunkat. Ha például önmagunk motiválásával tudatosan olyan érzelmi állapotba tudjuk mozdítani magunkat ami sikerességhez vezet.
3. Ha képesek vagyunk mások érzéseit felismerni, megérteni és befolyásolni (például megnyugtatni, lelkesíteni, vagy együttműködésre bírni őt). Ezáltal képesek lehetünk jó kapcsolatok kialakítására és fenntartására.

Így aztán sok vállalat tűzte zászljára azt is, hogy munkatársai kiválasztásakor felmérjék a jelölt érzelmi képességeit.

Álláskereséskor felkészülhetünk érzelmi intelligenciánk mérésére célzott kérdésekre. Fontos, hogy sohase betanult történeteket vagy konzerv válaszokat adjunk. Sokkal inkább igyekezzünk beleásni magunkat abba, hogyan is viselkedünk és érzünk valójában. És igyekezzünk valóban fejleszteni érzelmi intelligenciánkat – mert lehetséges.

Önmagunk fejlesztésének alapja mindig az, hogy tisztán megismerjük, milyenek is vagyunk, hogyan viselkedünk adott helyzetekben és felismerjük, milyen más, kívánatosabb viselkedés vezetne sikeresebb karrierhez.

Érdemes elgondolkozni, milyen tapasztalatok és tudatosság birtokában vagyunk és milyen válaszokat adhatnánk az alábbi, kifejezetten érzelmi intelligenciát mérő kérdésekre…

 

EQ – mérő interjú kérdések

– Hogyan tudja megállapítani, hogy mit éreznek mások? Mondjon példát.

– Hogyan jellemeznék önt a kollégái?

– Beszéljen pár olyan munkatársáról, akik kedvesek önnek. Részletezze, milyen emberek ők, ne csak felszínes leírást adjon.

– Hogyan viszonyul az új munkatársakhoz és általában az újonnan megismert emerekhez?

– Mi az a feladat amit inkább egyedül szeret elvégezni?

– Mit szokott tenni amikor túlterheltnek érzi magát?

– Hogy sikerült megfelelnie az utolsó vezetője elvárásainak?

– Meséljen el egy esetet, amikor elutasította egy beosztottja, csapattagja javaslatát vagy véleményét.

– Meséljen el részletesen egy konfliktuos helyzetet és azt, hogy hogyan oldódott meg? Mi volt ebben az ön szerepe?

– Mikor fordult elő, hogy valaki más cipőjébe képzelte magát? Mesélje el a helyzetet.

– Meséljen el egy esetet, amikor valaki úgy érezte, hogy ön inkorrekten viselketedd vagy döntött. Hogyan kezelte a helyzetet?

– Mesélje el, milyen volt a „legnehezebb” főnöke. Hogy tudott vele közös hangot találni? Mit tanult ettől az embertől? Hogyan segítette későbbi boldogulását ez a tapasztalat?

– Beszéljen egy olyan feladatról, amit csapatban kellett elvégeznie. Mi az amivel leginkább hozzá tudott járulni a csapat eredményességéhez?

– Mikor fordult elő, hogy valaki önhöz fordult valamilyen probléma megoldása végett? Mit tett?

– Hogyan változnak érzelmei és reakciói ha stressz éri?

– Meséljen el egy olyan esetet, amikor nem sikerült „kijönnie” egy kollégájával.

– Mit kéne tegyen ahhoz, hogy sikeresebb munkatárs/vezető legyen?

 

Tanács:

Az ilyen tipusú kérdésekre mindig igyekezzünk olyan válaszokat találni, ami

– önreflexióról,

– mások érzéseinek és motivációinak megértéséről,

– munkatársi kapcsolatok minőségének megőrzéséről tanuskodnak.

 

Jack Welch, a General Electric korábbi elnöke így fogalmazott: „Kétségtelen, hogy a megfelelő érzelmi intelligencia ritkább dolog a tankönyvi műveltségnél, de tapasztalatom szerint fontosabb fokmérője a jó vezetőnek. Nem szabad elmenni efölött.”

Szeretettel,

Tomori Nóra, karrier tanácsadó, életvezetési tanácsadó, coach, HR szakértő