Hazugság. Leleplezhető?

tomorinora Kommunikáció Kommunikáció fejlesztése, nonverbális 0

A hazugság leleplezésére olvashatsz ötleteket.

A hazugság leleplezéséről olyan emberek tapasztalatát érdemes megismernünk, akik valóban ezzel foglalkoztak munkájuk során. Joe Navarro 25 évet töltött az FBI szolgálatában kémelhárítóként. Jelenleg viselkedéskutató és a World Series Poker Akadémia tanára. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a szokásos “hazugság-jelek” távolról sem jelentik azt, hogy a beszélő valóban hazudik és nem szabad hinnünk ezeknek.

Munkahelyünkön, családban, társas helyzetekben gyakran elgondolkodunk, vajon igazat mond-e a másik. Paul Ekman 1986-ban végzett tanulmánya azt bizonyította, hogy mi emberek nagyon gyengén teljesítünk a hazugság felismerésében. Azóta sok további tanulmány készült mindig hasonló eredménnyel.

A hazugság leleplezésében a kiemelkedően jól teljesítők is csak 60-40 százalékban jutnak jó eredményre (50-50 százalék lenne a teljes véletlenszerűség).

Hazugság jelei a kommunikációban:

1. hazudik, aki megérinti beszéd közben az arcát, száját, orrát,

2. aki kerüli a szemkontaktust,

3. aki túl mereven belenéz a szemünkbe,

4. aki fölfelé jobbra tekint a szemével (feltéve, hogy jobbkezes)

5. aki megköszörüli a torkát,

6. aki izzad,

7. aki mozgatja a lábát, kezét, akinek változik a pupillamérete,

8. aki gúnyos vagy megvető pillantást küld, vagy

9. aki ideges…

Mindezek persze valóban hazugság-jelek lehetnek, de épp úgy jelezhetik a beszélő bizonytalanságát, feszültségét vagy sok minden mást.

Kísérleti körülmények és a valóság

A mindennapi élet párbeszédei és a hazugságjelek lefülelésére rendezett kísérletek mindenképp különböznek abban, hogy az utóbbiak beltériben, becsukott ajtókkal, egyenletes fényviszonyok mellett, külső z

ajok és más figyelemelterelő dolgok nélkül zajlanak, az előbbiek pedig az élet zajos, forgatagos közepén. Nem beszélve arról, hogy a kísérletek, amiket többnyire önként vállalt diákokkal végeznek, nem adják vissza azoknak az élettapasztalt, mindenre eltökélt embereknek a kommunikációját, akiknek a karrierje, előléptetése, házassága, boldogsága vagy épp a börtönbüntetése függ egy-egy valótlan állítás sikerességén.

Mi a helyzet a poligráffal?

A poligráf nem a hazugság leleplezésére képes, hanem élettani elváltozásokat mér. A hazugság olyan stresszhelyzetet okoz, ami a vegetatív idegrendszer reakcióit váltja ki. Ilyen a vérnyomás, a pulzus, a légzés változása, a bőr elektromos vezetőképességében történt változás, azaz az izzadás. Tehát az idegességet, a bűntudatot leplezi le a készülék, a profi hazudókat és a lelkiisemeretfurdalás nélkül hazudókat nem. Valójában az emberek lépten-nyomon hazudnak. Kérdőíves felmérésekből az látszik, hogy 62 százalékunk rendszeresen hazudik, vagy legalábbis nem mond teljesen igazat.

A hazugság vélt leleplezése olyankor válik ijesztővé, amikor embereket megvádolnak, bebörtönöznek, mert vádlóik a testbeszédükből azt a következtetést vonták le, hogy bűnösök. A vádlottak sok esetben egy idő után még az el nem követett bűnt is bevallják, csakhogy véget érjen a vallatás.

Mi lehet a tanulság?

Igen, érdemes figyelni a másik fél nonverbális üzeneteit. De ne a fekete-fehér hazugságot keressük benne, hanem inkább azt próbáljuk kideríteni, a másik ember hogy érzi magát, milyen gondolatok járhatnak a fejében, vajon milyen vágyai, szándékai lehetnek. Így az adott, tárgyalt kérdéskör kapcsán jobban érzékelhetjük, merre érdemes tovább kutakodnunk.

Sikeres nonverbális kommunikációt kívánok!

Tomori Nóra, karrier tanácsadó, életvezetési tanácsadó, coach

Amennyiben szeretnél karrier tanácsadás, vagy életvezetési tanácsadás terén személyes konzultációt, ha személyre szabott tanácsot szeretnél, itt létesíthetsz velem kapcsolatot: