Milyenek lesznek a jövő munkahelyei? Mi lesz veled, középosztály?
Valós félelem vajon, hogy a droidok átvegyék a munkánkat? Legalábbis azt, amit ma munkának ismerünk? Az emberek számára fenntartható munkalehetőségek a tudomány, az innováció, a kreativitás, a fejlesztés, a művészetek, a vitafórumok területén várható. Meg tud-e ezekből élni sokmilliárd ember?
Társadalmi tény, hogy elsősorban azok a munkahelyek tűnnek el a gazdaságból, amiket hagyományosan a középosztálybeli munkaerő tölt be. A termelési folyamatok már régebb óta áldozataivá váltak az automatizációnak de mára világos lett, hogy a szolgáltatások munkahelyei is egyre inkább helyettesíthetőek gépekkel.
Világosan látszik statisztikai adatokból, hogy a középosztály súlya egyre kisebb.
A GDP százalékában mért nagyvállalati bevételek egyre magasabbak, miközben a GDP százalékában mért munkabérek negatív egyre elenyészőbbek. A tőke koncentrációja soha nem látott mértékben nő. A stabil középosztály eltűnése visszafordíthatatlan folyamat. A technológia fejlődésével ráadásul egyre gyorsabban szűnnek majd meg a ma ismert munkahelyek, foglalkozások, a munkaerő kétharmada a következő évtizedekben legalább is az általunk ismert formában fölöslegessé válik. Ez hatalmas társadalmi kihívás.
Az ember biológiai és lelki szükségleteinek egyike az “idő strukturálása” és a személyes fejlődés, növekedés (Eric Berné). Ezért a felnőtt ember létszükséglete, hogy legyen érdemi tennivalója, feladata, munkája. Szintén statisztikai tény, hogy a munkahely elvesztése, a tartós munkanélküliség korrelál a válások számával, a bűncselekmények elkövetésével és a boldogtalannak megélt párkapcsolatok, családi élethelyzetek számával. Azokban a családokban, ahol az apa nem tud tartósan munkában állni, mindössze 19% azoknak a gyerekeknek az aránya, akik az anya 40 éves korában mindkét biológiai szülőjükkel együtt élnek, míg a tartósan munkában álló apák családjában ez 59%. Az emberek gépekkel való helyettesítése tehát várhatóan sokkal mélyebb társadalmi problémát vetít elő, mint gondoljuk. Voltaire idézete is ide kívánkozik: ”a munka óv meg bennünket három nagy bajtól, az unalomtól, a bűntől és a szükségtől”.
Paul Samuelson klasszikus elméletéig visszavezethetően igaznak látszik, hogy három dolog biztosan élénkítőleg hat a gazdaságra: a vállalkozási kedv bátorítása, az infrastruktúra fejlesztése és az, hogy megfelelő készségekkel rendelkező emberek kerüljenek ki az oktatási rendszerből. Az oktatási rendszer számára is kihívás, hogy a kreativitást, a felfedezni tudást, a kiváncsiságot, az alkalmazkodást erősítse a tényadatok megtanítása helyett.
Az emberek mindig is féltek attól, hogy a gépek megjelenése kiszorítja őket a munkaerőpiacról, de hosszú évszázadokon keresztül mindig sikerült úgy adaptálódnunk, hogy más területeken el tudott helyezkedni a munkaerő. Most viszont olyan felgyorsult automatizálásnak vagyunk tanúi, hogy ez a tempó nem követhető a munkaerő számára, ilyen tempóban nem lehet tömegek számára megújulni. Ez a helyzet mára a politika és a kormányok számára adja a legnagyobb kihívást, mert a gazdaság változásai ezen a ponton olyan társadalmi változásokat fognak beindítani és visszafordíthatatlanná tenni, amivel társadalmi szinten kell foglalkozni. Az Észak-európai országokban nagyon erős a társadalmi szociális háló, ami már sok évtizede sikeresnek bizonyul, nem csökkenti a munkakedvet, viszont érzékelhetően jó hatással van a társadalmi mobilitásra, ami köztudottan a gazdaság egyik élénkítője. Ráadásul Finnországban kísérleti jelleggel bevezettek egy minden felnőtt állampolgárnak járó alapellátást olyan összegben, ami élhető hétköznapokat teremt a családok számára. Az a tapasztalat, hogy ez sem csökkentette az emberek munkakedvét, viszont serkentőleg hatott a vállalkozási kedvre, ami hatalmas fegyfertény a gazdaság növekedési lehetősége számára. Lehet, ez mintává válhat a világ számára a jövő társadalmi felépítésében. Ha tehát a garantált alapellátás jó a társadalmi mobilitásnak és a vállalkozási kedvnek, akkor járható úttá válhat a gazdasági növekedés számára.
Forrás: Andrew McAfee a Massachusetts Institute of Technology professzora. Kutatási területe, hogy miként hat a digitalizáció, a mesterséges intelligencia a gazdaságra a társadalomra és a munkaerőre világszerte.
http://ide.mit.edu/about-us/people/andrew-mcafee
