Visszanyerni motiváltságomat

tomorinora Boldogság, Karrier karrier, Önfejlesztés 0

Sok ügyfelemnek okoz nehézséget az, hogy hosszú távon motiválva érezze magát. Vannak olyan személyiségtípusok, akik számára különösen nehéz a kitartó motiváltság. Itt van pár ötlet, ami eszünkbe juthat, amikor ellankad a tettvágyunk.

– Írjunk listát, hogy miért fontos az adott dolog. Kézzel írva különösen jó, mert akkor több érzékszervünkön egyszerre szívjuk magunkba az információt.

– A nagyobb célt bontsuk apróbbakra. És mindig csak az adott következő lépéssel foglalkozzunk. A leegyszerűsítés megnyugtat és motivál.

– Legyen stratégiánk, hogy mit hogy akarunk megcsinálni, de ne legyünk túl merevek ebben. Legyünk nyitottak az úgyis bekövetkező váratlan eseményekre és igyekezzünk adaptálódni.

– Próbáljuk meg újra, esetleg kicsit másképp, ha nem sikerült valami. Gondoljunk Edisonra, aki azt mondta: ”nem vallottam kudarcot, csak tízezer módon kipróbáltam valamit.”

– Mondjuk el másnak is a tervünket. Ezzel a saját tudatalattinknak küldünk üzenetet: “meg kell csinálnom ha már kihirdettem”.

– De van olyan eset is, amikor pont attól tudunk véghez vinni valamit, ha a tervet szigorúan megtartjuk magunknak. Kibeszéléssel csak pont azt az energiát porlasztanánk szét, ami a terv megvalósításához lenne szükséges.

– Legyen tervünk arra is, hogy hogyan fogjuk kezelni az elkeseredett pillanatokat. Mindig lesznek ilyenek. Jusson eszünkbe hogy kezelték mások a nehéz, mélyen demotiváló helyzeteket. Tekintsük például Winston Churchillt. Amikor a németek a második világháborúban Londont bombázták már sokadik alkalommal, egy diákoknak szóló előadásán ennyit mondott: ”Soha, soha, soha, soha, soha, soha, soha nem adom fel!”

– Terv, hogyan kezelem a kritikát. Mindig lesz aki kritizáljon. Gondoljunk például Steve Jobbsra. Ő a kritikától úgy igyekezett magát távol tartani, hogy egyúttal az elismerésektől is eltávolította magát. Csak arra figyelt, hogy ő mit gondol.

“Mindenki, aki képes hosszabb távon jól teljesíteni belülről motivált, belsőleg kontrollált. A kritikában és a dicsértben az a közös, hogy mindkettő kívülről hat ránk és bármelyikre figyelünk, manipulálhatóvá válunk. Ha eltávolítjuk magunkat a külső véleményektől és csak a belső meggyőződésünkre figyelünk, akkor lehetünk igazán belülről irányítottak”.

– Nézzük a nagy képet. Kérdezzük meg magunktól, “Miért is vagyok itt?” Jusson eszünkbe a Dalai Láma, amikor azt kérdezték tőle, mi lepte meg legjobban az emberiség kapcsán. Azt mondta az ember, mert hajlandó feláldozni az egészségét azért hogy pénzt keressen, utána feláldozza a pénzét, hogy visszanyerje az egészségét, majd ezután aggódik a jövőért miközben nem élvezi a jelent, ebből következően nem él a jelenben, de a jövőben sem. Úgy él, mintha sose halna meg, aztán úgy hal meg, hogy sose igazán élt.” …

– Kifogásainkkal nézzünk farkasszemet!

Kifogásaink a legjobb barátaink és egyben a legádázabb ellenségeink. Mindig jól jönnek, ha nem akarunk megtenni valamit. Az önmagunk irányában való őszinteség sok mindenen átsegít. Ez legyen az első lépés.

– Nézzük meg közelről a félelmeinket, amik megbénítanak. A félelem csírájában képes megállítani bennünket törekvéseinkben és sokszor halogatásainknak is ez az oka. ‎Sok a meg sem próbálja-típusú ember, legyünk előnyben velük szemben!

– Adjak magamnak jutalmat. Kiskutyám jutifalatért bármit megtesz. Furcsa a hasonlat de a természet részeként mi emberek is hasonlóak vagyunk. Találjunk ki olyan jutalmakat magunknak ami elég elszántságot eredményez.

– “20 másodperces szabály”: Duesberg szerint húsz másodpercen belül kell bátran nekikezdeni dolgoknak, lesz ami lesz alapon. Az eredmény valószínűleg nem lesz tökéletes, de legalább egy lépéssel többet tettünk magunkért.

Sok a „meg sem próbálja” típusú ember, legyünk előnyben velük szemben!

Amennyiben szeretnél karrier tanácsadás, vagy életvezetési tanácsadás terén személyes konzultációt, ha személyre szabott tanácsot szeretnél, itt létesíthetsz velem kapcsolatot: