Ötletek az empátia fejlesztésére

tomorinora Érzelmi intelligencia Empátia, Érzelmi intelligencia

Az empátia fejlesztése minden életkorban lehetséges. Ez az a képességünk, ami segít átérezni egy másik ember helyzetét. Belehelyezkedünk az ő világába és az ő szemével nézzük a dolgokat. Az ő nézőpontját teljes mértékben elfogadjuk annak érdekében, hogy megérthessük mit érez.

A helyzetet bonyolítja, hogy igazából átérezni akkor tudjuk valaki más helyzetét, ha ahhoz hasonlót már mi is tapasztaltunk, és ha képesek vagyunk pontosan felidézni az emlékeket és az érzéseket amikor az adott helyzetben voltunk.

Az empátia fejlesztése

Empátiás képességünk azon is múlik, mi magunk milyen pillanatnyi hangulatban vagyunk, mennyire vagyunk frissek, nyitottak, fogékonyak, vagy éppen fáradtak, nehézségekkel üzdők, aggodalommal teltek.

Ha minden ember empatikus lenne, a világ nagyon humánus módon működne. A családok is boldogabbak lennének, kevesebb lenne a válás, több megértés jutna a gyerekeknek.

1. Olvasás

Olvassunk minél több regényt. Kimutatták, hogy azok a felnőttek, akik rendszeresen regényeket olvasnak, jobb empátiás készségekkel rendelkeznek, mint a nem olvasók. A regények segítenek beleélni magunkat mások helyzetébe és megérteni érzéseiket.

2. Kedvesség

Legyünk kedvesek! A kedvesség önmagában is fokozza az empátiás készséget. Ugyanis akihez kedvesek vagyunk, azzal önkéntelenül is jobban együtt érzünk és érzéseink pozitívabbakká válnak felé. A kedvesség egyúttal abban is segít nekünk, hogy miközben másokhoz kedvesen viszonyulunk, mi is jobban érezzük magunkat a saját bőrünkban. és elfogadóbbak legyünk magunk iránt is.

3. Értsük meg: a saját szempontjából mindenkinek teljesen igaza van

Érdemes ebből a nagyon egyszerű igazságból kiindulni. Ha innen nézzük, hamar ki tudjuk találni, hogy valószínűleg milyen megfontolások vezérlik a másik ember gondolatait és azok a gondolatok milyen érzéseket szülnek benne. Próbáljuk ki, érdemes. Sok jó út van.
Mindannyian hajlamosak vagyunk azt gondolni vitás helyzetekben, hogy nekünk van igazunk. Természetesen a mi véleményünk az egyetlen helyes gondolatmenet. A miénk a “végső igazság”. Ez az emberek természetes elfogultsága önmaguk irányában. Ez abból származik, hogy ösztönös igényünk van arra, hogy önigazolást keressünk. Ez egy természetes önvédelmi mechanizmus.
A bennünk élő, kiskorunk óta felépített hiedelemrendszert erősítjük újra és újra. Amit már eddig is igaznak véltünk, azt újra megerősítjük, a hitrendszerünkkel szemben álló dolgokat akaratlanul is elutasítjuk. Előzetesen meglévő előfeltételezéseinket erősítgetjük minden egyes véleményalkotást során. Ha azonban tudatosan odafigyelünk arra, hogy ne feltétlenül a mi “logikánkat tartsuk az egyetlen helyes” útnak és kilépünk a megszokott gondolkodási sémáinkból, rá fogunk találni más lehetséges megközelítési módokra. Könnyen be fogjuk látni, hogy minden problémára sokféle jó megoldás adható.

4. Igyekezzünk részletesen megérteni a helyzetet

Sohase ítélkezzünk senkiről anélkül, hogy pontosan és részletesen ismernénk a helyzetét. Mielőtt bárkit megítélnénk, éljük bele magunkat a helyzetébe és kérdezzük meg magunktól, hogy vajon mi hogy éreznénk magunkat és mit tennénk ha pontosan ugyanabban a helyzetben lennénk amiben ő van? Próbáljuk utánozni mimikáját, testbeszédét is, hogy jobban megértük őt.

5. Írjunk esszét, naplót, történetet

Ha kedvünk van hozzá, írhatunk történeteket emberekről. Ahhoz, hogy írni tudjunk valakiről, erős empátiára van szükségünk. Empátia szükséges a karakter megalkotásához, és gondolatvilágának megjelenítéséhez.

Empátia fejlesztő gyakorlat: ragadjunk meg minden alkalmat az emberek megfigyelésére

Igyekezzünk megfigyelni az embereket, mindenféle helyzetben. Nagyon sokat lehet tanulni belőle másokról és magunkról is. Tegyük ezt éttermekben, buszon, utcán, bevásárlóközpontokban, munkahelyen, bárhol. Próbáljunk történetet kitalálni az emberekről, akiket látunk. Kik lehetnek? Milyen kapcsolatban lehetnek egymással? Hogy mozognak? Hogy gesztikulálnak? Mennyire sietősek vagy ráérősek, lezserek vagy feszültek, konzervatívak vagy egyénieskedők, háttérbe simulók vagy kihívők, vidámak vagy szomorúak, idegesek vagy egykedvűek stb. Vajon milyen lehet az életük? Mi okozhat nekik örömet vagy bánatot? Milyen tevékenységben érzik vajon jól magukat? Mik lehetnek a félelmeik? Nem kell, hogy eltaláljuk a valóságot! A gyakorlat mindenképp segít abban, hogy jobban tudjunk “olvasni” az emberekből, és jobban megértsük őket.

Empátia, személyiség, memória

Érdekes kettősség, hogy egyes embereket különösen empatikusnak, másokat kevésbé empatikusnak ismerünk, mégis az empátia képessége nemcsak személyiségünk függvénye, hanem nagyon is korrelál a memóriával. A nagy számok törvényei szerint az mutatható ki, hogy akinek jobb a memóriája, az több empátiára képes, mert pontosabban képes felidézni saját múltbeli tapasztalatait. Empatikusak tehát akkor vagyunk, ha beleéljük magunkat embertársunk helyzetébe és így fel tudjuk fogni az ő érzéseit.

Nők és férfiak

Társadalmunkban él egy kép, miszerint a nők empatikusabbak a férfiaknál. Ez nincs így. Talán több olyan nő, mint férfi él a világban, aki ki meri mutatni az érzéseit és képes is beszélni ezekről az érzésekről. De ez az „érzelmesség” nem azonos az empátiával. Az empátia egy helyzet megértéséről szól, abban a férfiak és a nők egyformán jól teljesítenek.

Ha úgy érzed karrier- vagy életcéljaid megvalósításához segítséget vennél igénybe, itt létesíthetsz velem kapcsolatot:

Karrier Tanácsadás Kapcsolat

Olvass tovább:

Milyen munkában lehetnék boldog?

Diplomás hiányszakmák

Munkahelyváltás. Honnan tudjam, hogy eljött az ideje?

Állásinterjú tippek és kérdések, amikre biztosan készülj fel

Állásinterjú vezetői tanácsadó cégekhez

Legyünk óvatosabbak az állásinterjún

Érzelmi intelligencia mérése az állásinterjún

Állásinterjú tippek introvertáltaknak

Szakmai erősségek álláskeresők számára