Empátia fejlesztése a tervezői munkában

tomorinora Érzelmi intelligencia, Karrier Empátia, Érzelmi intelligencia, Önfejlesztés, Pályaválasztás

Az empátia fejlesztése a tervezői munkában rendkívül hasznos. Az empátia pszichológiájának megértése segíti a formatervezőket, épület tervezőket, háztartási és munkaeszközök tervezőit épp úgy, mint a parkok, kertek és szolgáltatások tervezőit abban, hogy felhasználóbarát „termékeket” álmodjanak meg.

Az empátia fejlesztésének három területe:

Az empátiát három különböző pszichológiai folyamat együttesen hozza létre.

Az a képesség, hogy megértjük, mi zajlik a másik fejében.
Az a képesség, hogy úgy képzeljük el az élményt, mintha a sajátunk lenne.
A cselekvés vágya – például vigasztalni akarunk valakit, aki fájdalmat érez.

Hogyan kapcsolódnak ezek a folyamatok a tervezői gondolkodáshoz?

Értsük meg, mi zajlik a másik fejében

Tervezőként igyekezzünk sok időt tölteni a jövőbeli felhasználókkal. Ez segít a felhasználók mentális és érzelmi állapotának mélyebb megértésében. Segít a kapcsolat és a bizalom kialakításában, és segít mélyebbre ásni az érzelmesebb és/vagy érzékenyebb témákban.

– Ebben fázisban a megértés az alapvető cél. Mit érez a felhasználó? Vajon mire van szüksége? Ez milyen igényekhez vezeti őt?

– Minden érzelmi reakciót amit kapunk, ellenőrizni kell. Igyekezzünk megbizonyosodni arról, hogy a válaszadó lelkiállapotát tükrözzük, és nem a saját értelmezésünket vetítjük ki.

– A teljes kép kialakításához fontos, hogy minél több kérdést tegyünk fel a felhasználó megértése érdekében. Ha úgy érezzük, eleget kérdeztünk, akkor még legalább tíz további kérdést tegyünk fel. Ne jussunk hamar konklúzióra.

Képzeljük el a felhasználó élményét, mintha a sajátunk lenne

Ha képesek vagyunk úgy elképzelni egy felhasználó élményét, mintha az a sajátunk lenne, az szintén hatékony módja annak, hogy kapcsolatba lépjünk a felhasználói igényekkel. Eközben közvetve magunk is megtapasztaljuk ezeket az élményeket. Ennek több módja is lehet.

– Szerepjáték: a tervező kipróbálja (képzeletben) a termék vagy szolgáltatás működését, mint egy elmélyülési gyakorlatot a felhasználó szerepében.

– Személyiségképek építése: ennek segítségével tervezőként beleéljük magukat a célfelhasználó gondolkodásmódjába. Éljük bele magunkat a környezetbe, a használat tempójába, az ott használt nyelvezetbe és az ott érvényesülő meghatározott viselkedési szabályokba. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a célfelhasználóhoz hasonlóan vélekedhessünk.

Vágy a cselekvésre

– Empátiás motiváció: az előzőek nyomán arra érezhetünk késztetést, hogy érzelmileg reagáljunk vagy cselekedjünk közvetlenül az empátiánk eredményeként. Sok ügyfelem számára kulcsfontosságú lépést jelent, hogy megérti, a beleélés képessége mennyi kreatív ötletet ad számára. Es az ötletek az üzleti életben is megállják a helyüket. A felhasználók jobb megértése segít abban, hogy felhasználóbarát fejlesztéseket tegyünk.