A jövő készségei – verseny a robotokkal

Egyre többet hallunk, olvasunk a robotokkal feltöltött jövőbeli munka világáról. Sok munkafajta egy-az-egyben lecserélhetővé válik számítógépekre, ez biztos. Mire kell készüljünk és hogyan érhetjük el, hogy 10-20 év múlva is sikeresek lehessünk a munkaerőpiacon, legyen feladatunk, bevételünk, jövedelmünk?

Miben lesz jobb nálunk a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia sok tekintetben fejlettebb lesz az emberi agynál, ez kivédhetetlen. Tipikusan azokban a feladatokban válik lecserélhető az ember számítógépre, ahol valamilyen egyszerű és gyors döntések sorozatát kell hozni világos szabályrendszer alapján. Például a recepció munkatársa, a kiskereskedelmi értékesítő, a kontírozó könyvelő, a diagnózis felállítója gyakori betegségeket illetően, a csomagszállító cégek küldeményszortírozója, útvonaltervezője, kiszállítója, a könyvtáros, a telemarketing szakember, a törvénytár tartalmát ismerő és alkalmazó jogi konzultáns, a banki pénztáros.

Miben számíthat előnyre az ember?

Az érzelmi és mérlegelési készségek tekintetében várhatóan nagyon sokáig az ember marad előnyben. Ezért ezeket érdemes fejlesztenünk és olyan jövőbeli foglalkozásokban célszerű gondolkodnunk, ahol ezek használatára van szükség, ahol kihagyhatatlan marad az emberi elme bevonása.

Az “emberies készségek” előnyét megtartjuk.

Empátia. Lehet, hogy sok testi elváltozást fel tud ismerni egy gépesített testszkenner vagy sok feladatot el tud végezni egy információ átadásra alkalmas oktatási vagy jogi program, de az empatikus másikra figyelés, a gondoskodó emberi kapcsolódás, a megértő kommunikáció amit egy orvos, ápoló, tanár, jogász nyújthat egy hozzá forduló segítségre vágyó esetleg elbizonytalanodott vagy elkeseredett betegnek, ügyfélnek, tanítványnak, az a ma élő emberek világában nem cserélhető le gépre. Nyilván lesznek emberi érzések kifinomult érzékelésére és megfelelő reagálására alkalmas gépek a távolabbi jövőben amik a “sorok között is” tudnak akár olvasni és a ki nem mondott szándékokat előre látni, de ez nem a ma élő emberek életében válik tömegessé.

Motiválni tudás, kommunikáció, közösségformálás. Sokféle algoritmus programozható egy számítógépbe. De az emberek lelkesítésének a képessége, az értő és figyelmes kommunikáció, az ha valaki tudatosan hatni tud a másik ember érzelmeire, oda tud figyelni az igényeire, a közös problémamegoldás képességének szerteágazósága és a közösségformálás meghaladja a programozhatóság kereteit. Aki tehát képezi magát abban hogy jó beszélgetőtárs, szónok, figyelmes tárgyalópartner legyen, annak mindig lesz helye a munka világában.

Kreativitás. A számítógépes programok nagyon pontosan képesek felismerni formákat, szövegeket, képeket, de nem alkalmasak arra, hogy minőségi kreatív ötleteket és alkotást produkáljanak. Technikailag megvalósítható, hogy a mesterséges intelligencia zenét szerezzen, festményt fessen, ételfogást készítsen, de nem képes versenyezni a kifinomult emberi ízléssel, színvilággal, a zene világával, a kreatív művészetekkel. Sőt az eddigi tapasztalatok alapján használhatatlan eredményeket hoz össze. Nem valószínű, hogy a számítógépek a mi életünkben felvegyék a versenyt a művészekkel, a zenészekkel, a séfekkel, de a sikeres vállalkozókkal, írókkal, kreatív tervezőmérnökökkel, feltalálókkal, és a kreatív fodrászokkal sem.

Kritikus gondolkodás. Sorsdöntő, perdöntő helyzetekben, kritikus vezetői döntés meghozásánál, bírói ítéletnél, élet megtartását célzó orvosi kérdéseknél és még nagyon sok olyan döntést igénylő helyzetben ahol valakinek felelősséget kell vállalni és a felelős nem lehet egy gép, a számunkra belátható időben mindig szükséges lesz az emberi jelenlétre, gondolkodásra, a gép által felsorakoztatott információk felülvizsgálatára. De nem kell sorsdöntő helyzetekre gondolni, elég, ha megnézünk egy fordítóprogramot, ami sok esetben jól értelmezi a fordítandó szöveget, időnként viszont nagyon aranyos melléfogásokat produkál. Ezért muszáj ellenőriznünk egy mechanikusnak tűnő feladatot is, mint a fordítás.

Fizikai mozgás. Látunk időnként fizikai mozgásra épített robotokat amik átkelnek egy autóúton, vagy felállnak ha felborítják őket, áthidalnak egy ároknak minősíthető akadályt. De az ember által produkálható mozgásvilág – tánc, sport, ügyességi játék, vagy akár egy finom egy mozgást igénylő masszázs – lehetetlen feladat számukra.

Képzelet, álmok világa, jövőképalkotás. A mesterséges intelligencia jelenleg arra alkalmas, hogy meglévő adatokat felhasználjon és ezekből logikai következtetésekre jusson előre beprogramozott parancsok alapján. Így még nagyon sokáig nem lesz alkalmas arra, hogy a beprogramozott parancsok végrehajtásán túlmenően önmaga szoftverjének továbbfejlesztését elvégezze, hogy számítógépes programokat írjon. A képzelet, a jövőkép megalkotása továbbra is az ember feladata marad.

Bár előre láthatóan a ma ismert állások 80%-a érintett lesz a robotizálásban és bár a számítógép nagyságrendekkel lekörözi az embert pontosságban, gyorsaságban, következetességben, az emberi jelenlét mégsem lesz félresöpörhető, mert az emberek által birtokolt érzelmi intelligencia, kreativitás, tervezési és belátási képesség még nagyon sokáig nem cserélhető fel gépi programmal.

Szeretettel,

Tomori Nóra, karrier tanácsadó, életvezetési tanácsadó, coach